Az elkövetkező öt évben a kormány fókuszában mindenekelőtt az infrastrukturális fejlesztések állnak, utak, vasutak épülnek, illetve újulnak fel, a folyami infrastruktúra is egyre nagyobb figyelmet kap, sőt a légi közlekedésbe is terveznek beruházást. Ám nemcsak az infrastruktúra, hanem az életszínvonal javítása is a tervek között szerepel, így a dinár értékének megtartása mellett, 2025-ben már 900 eurós átlagfizetéssel büszkélkedhet majd Szerbia, míg a nyugdíjak átlagértéke eléri majd a 440 eurót, jelentette be Aleksandar Vučić államfő, a Program 2025, a kormány elkövetkező öt évre kitűzött nagyberuházási célkitűzések ismertetése során.
Ana Brnabić kormányfő, a kormány ötéves célkitűzései bemutatásának ünnepségén, amire szombaton került sor Belgrádban, a Szerbia Palotában, kiemelte, 2014-hez képest az ország alapjában változott meg. Mára a nemzetközi közösség is jobban tiszteli Szerbiát, hiszen jelentős eredményeket mutatott fel az elmúlt öt évben: 10 százalék alá csökkent a munkanélküliség, az átlagfizetés 500 euró fölé emelkedett, illetve évről évre gazdasági emelkedés tapasztalható. Ám ezzel nem lehet megelégedni, sokkal nagyobb gazdasági fejlődésre van szükség, hogy a lakosság életszínvonala érezhetően javuljon, új iskolák, kórházak épülhessenek, utak, ipari parkok, mindenki számára elérhető legyen a vízelvezetés, a szennyvíztisztítás.
A kormány ezek után is nagy figyelmet fordít majd a tudományra, az oktatásra, a digitalizációs folyamatokra, a mesterséges intelligenciára és a zöldiparra, hiszen véleménye szerint Szerbia esélye a világhoz való felzárkózásban éppen ezekben rejlik.
A MINI SCHENGEN NAGY LEHETŐSÉG
A mini schengen lehetőségeit feszegette, mint rámutatott, attól függően, hogy hány állam kapcsolódik be az Aleksandar Vučić által ismertetett kezdeményezésbe, az adminisztráció csökkenésével felgyorsul az árucsere-forgalom, és jelentős fejlődési lehetőséget jelent majd a hazai termelőipar és vállalkozók számára. Miközben a vállalkozásokat érintő jogi keret liberalizációja pedig a családi, mikro és start up vállalkozások számára hoz majd jobb érvényesülési lehetőséget. Ez további egy százalékos emelkedést hozhat az ország gazdaságának.
Újabb reformok várhatók, így teljesen más szerepet kap a munkaközvetítő szolgálat, valamint a fiatal tehetségek alapja is. A közvállalatokat pedig át szeretnék szervezni, illetve megerősíteni, hogy versenyképesek lehessenek. A megújuló energiaforrások és a lítium-felhasználás pedig új érvényesülést hozhat az ország számára. Mindezekre a fejlesztésekre az állam az elkövetkező 5 évben 14 milliárd eurót kíván elkölteni.
„REÁLIS A KÖZEL EZER EURÓS ÁTLAGFIZETÉS”
Aleksandar Vučić rámutatott, ez az összeg az állam egész költségvetésével egyenlő, vagyis az állami költségvetés mellett olyan gazdasági fejlődésre számítanak, ami lehetővé teszi, hogy még az állami büdzsé mellett további jelentős beruházásokra sort kerítsenek. Kiemelte, ők konzervatív számításokat végeztek, és az évi 4 százalékos gazdasági növekedéssel a kitűzött célt el tudják érni. Kiemelte, az hogy öt év múlva már 900 eurós átlagfizetés várható, teljesen reális elvárás és követelmény is egyben, hiszen már most munkaerőhiány van, illetve egyes szakmák lassan eltűnnek. A nyugdíjaknál számítanak kisebb megerőltetésre, hiszen a jelenlegi 200–220 eurós átlagnyugdíjat kell kétszeresére növelni úgy, hogy közben csökkenteni kívánják a bruttó hazai termékben (GDP-ben) a nyugdíjak részarányát. Ennek megvalósításában kétfajta eszközt alkalmaznak majd, vagyis a svájci alapú elszámolás mellett egy újabb eszközt is figyelembe vesznek, hogy a kitűzött célt el tudják érni.
A fiatalok egyre nagyobb figyelmet kapnak, a családalapítás és az otthonteremtés lehetőségének megkönnyítését tűzték ki, hiszen a jelenlegi állapotokban, azzal, hogy a fiatalok egyre később döntenek a családalapítás mellett, egy teljes generációkieséssel számol az ország. Így a fiatal házaspárok és a családalapítás, a mesterséges megtermékenyítés támogatására, valamint az újszülöttek támogatására az állam további 700 millió eurót szán.
UTAK, VASUTAK, FOLYAMI KÖZLEKEDÉS
A legnagyobb beruházás a közúti, vasúti, folyami és légi infrastruktúra fejlesztésénél várható, öt év alatt az éves állami költségvetés mellett további 5,78 milliárd eurót kívánnak befektetni. Így az államfő bejelentései szerint megépül Vajdaság területén többek között a Zombor–Kúla–Verbász–Kikinda gyorsforgalmi út, a Belgrád–Nagybecskerek autópálya, valamint az Újvidék–Nagybecskerek autópálya is, azzal, hogy tervben van a Fruška Gora-i közúti folyosó megépítése Újvidék–Ruma–Šabac között. Egyébként számos útvonalat terveznek az útvonal déli, délnyugati, illetve keleti területén is, valamint Montenegró, a boszniai Szerb Köztársaság, Bosznia-Hercegovina, és Horvátország, Románia és Bulgária felé is. Ezeket a beruházásokat az elkövetkező öt évben tervezik, azzal, hogy az anyagi kötelezettségek 75 százalékát még ebben a ciklusban le szeretnék tudni. Mindemellett jövőre indul az 5000 kilométer regionális, magisztrális és a helyi utak felújítása, ami jelentős szerepet játszik majd az ország közúti vérkeringésében. Kétségének adott hangot ugyanakkor, hogy lesz elég hazai vállalkozó ezeknek az utaknak a rehabilitációjához.
A vasúti hálózat javítása is tervben van. A Belgrád–Szabadka gyorsvasút megépítése után a Belgrád–Niš gyorsvasút megépítésére is igény mutatkozik, hiszen Szerbia is része kíván lenni a Bécstől Isztambulig vezető vasúti hálózatnak. Számos új kikötő, folyami infrastruktúra fejlesztése is előttük áll, mindenek előtt a Duna hajózása áll az állam fókuszában, de a Tisza és a többi nagyobb folyó hajózhatóságára is igény mutatkozik.
MINDEN TERÜLETEN BERUHÁZNAK
Vučić elmondta, az energetika terén a Szerbiai Áramgazdaság és a Srbijagas átszervezésére is sort kerítenek, ugyanakkor újabb beruházásra kerül majd sor a kapacitás terén, illetve a szénbányák megnyitása is a tervek között szerepel.
Az oktatásra további 600 millió eurót fordítanak majd, valamint egymilliárd dinárt a víz- és szennyvízhálózat kiépítésére. Az államfő kiemelte, minden polgárhoz minőségi ivóvizet szeretnének eljuttatni, illetve mindenkinek elérhető lesz a vízelvezetés is.
A sportinfrastruktúrára, a mezőgazdaságra, mindenekelőtt a vízgazdaságra, a mezőgazdasági gépek felújítására, a turizmusra is külön eszközöket különítenek el.
Vučić kiemelte, az egészségügy jelentős pénzt felemészt, hiszen csak a fizetésekre évente 900 millió eurót fordít az állam, és további 2 milliárd eurót az egészségügyi ellátásra. Ennek ellenére ezenfelül további 600 millió euróval számoltak, hiszen véleménye szerint nem engedhető meg az egészségházak és egészségügyi intézmények épületeinek rossz állapota.
