A köztársasági képviselőház napirendjén a parlamenti képviselők megválasztásáról szóló törvény módosításának két változata szerepel. Az egyik változat szerint, amit a Szerb Haladó Párt 103 képviselője kezdeményezett, módosítani kellene a választási küszöböt, mégpedig 5 százalékról 3-ra kellene csökkenteni. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője szerint ugyanakkor a választási küszöb csökkentése megköveteli a kisebbségi pártokra vonatkozó természetes választási küszöb módosítását is. A törvény másik változatát Gordana Čomić, a Demokrata Párt képviselője nyújtotta be, és a nők politikai életben való részvételi arányának minimum 40 százalékra való növelését kezdeményezte.
A parlament tegnap kezdődött rendkívüli ülésén ugyan négy napirendi pont szerepel, ám csupán két törvény módosítására vonatkozik. Az egyik változatban az SZHP, míg a másik változatban a Gordana Čomić nyújtotta be azokat. A szerbiai parlamentarizmus életében eddig még ilyesmire nem volt példa, sőt amint azt Maja Gojković házelnök kiemelte, még arra sem volt példa, hogy az ellenzék és a hatalom által benyújtott napirendi pontokról egyesített általános vitát folytassanak.
Az SZHP által benyújtott törvénymódosításokról, amelyek az állami, illetve az önkormányzati szintű választásokra vonatkoznak, Aleksandar Martinović beszélt. Rámutatott, pártja elnökének, Aleksandar Vučićnak a javaslatára, ezzel a törvénymódosítással meg szeretnék erősíteni a parlament szerepét a politikai életben, elérni, hogy a politikai párbeszéd, illetve az érvelések ne az utcán, hanem a parlamentben folyjanak.
Martinović hangsúlyozta, a cenzusküszöb 5 százalékról 3 százalékra való csökkentésével jobban tükröződhetne a polgárok akarata, hiszen több kisebb párt is lehetőséget kap majd arra, hogy képviseltesse magát a parlamentben. Ezzel kevesebb szavazat morzsolódik le azokkal a pártokkal, szervezetekkel, polgári csoportosulásokkal, akik nem érik el a kitűzött választási küszöböt.
Kitért a kisebbséget érintő esélyegyenlőségre is, illetve a kivételezett jogaikra, amelyeket szintén törvénymódosítással szeretnének szavatolni, mégpedig azzal, hogy a kisebbségi nemzeti tanácsokat szeretnék bevonni a választási folyamatba. Egyelőre az nem kristályosodott ki, hogy a választásokon induló kisebbségi pártok esetében a nemzeti tanácsoknak jóváhagyást, véleményezést vagy végzést kell-e majd kiadniuk a választásokon induló, az adott kisebbséget képviselő politikai szervezetekről, ám a bevonásukkal azt szeretnék elkerülni, hogy a többségi nemzethez tartozó politikai pártok visszaéljenek a kisebbségi jogokkal.
Gordana Čomić megszakította a parlamenti ülésre vonatkozó, egyéves bojkottját, és ismertette a törvényjavaslatát. Közölte, parlamenti képviselőként kötelessége képviselni a hátrányos helyzetben levő polgártársait és küzdeni az igazságtalanság eltörléséért. Javaslata a politikai életben kevésbé képviselt nem, vagyis a nők helyzetének erősítésére vonatkozik, mégpedig azt javasolta, hogy a parlamentben a képviselők körében a nők részvételét legalább 40 százalékosra kell emelni a jelenlegi 30 százalék helyett. Szerinte miután Szerbia esélye az európai úton van, a nők politikai életben való részvétele éppen az őket érintő igazságtalanságok kiküszöbölését kezdené meg, illetve Szerbia ezzel megmutatná európai arcát is.
A képviselők hozzáállása a két törvényjavaslathoz megoszlott. Amíg a teremben levő ellenzéki képviselők mindkét törvénymódosítási javaslatot támogattak, addig a hatalmi koalíciót képező pártok nem képviseltek egységes álláspontot. A Szerbiai Szocialista Párt képviselői például határozottan kimondták, hogy mindkét változatra szavazni fognak.
Pásztor Bálint, a VMSZ képviselője ugyanakkor kiemelte, Čomić képviselő javaslata kapcsán kivárnak, ugyanis nem bizonyított, hogy a módosítás eléri a kitűzött célt.
– Elvi szinten támogatjuk a kezdeményezést, de a törvényjavaslat abban a formában, ahogy megfogalmazásra került, nem biztos, hogy jobb, mint az eddigi törvényes keret, ezért szombatig megvárjuk, hogy erre a törvényjavaslatra milyen módosítási indítvány kerül még elfogadásra – hangsúlyozta a VMSZ képviselője.
Kitért ugyanakkor arra, hogy a VMSZ üdvözli a 3 százalékos választási küszöb kezdeményezését, felhívta a képviselők figyelmét, hogy ez kedvezőtlenül hathat a kisebbségi pártok parlamenti jelenlétére, így a kisebbségekre vonatkozó természetes küszöb módosítására mutatkozik igény, amire ők módosítási indítványt nyújtottak be.
– A kisebbségi küszöböt eddig úgy számolták ki, hogy a mandátumot eredményezett összes szavazatot, vagyis azoknak a listáknak a szavazatait, amelyek parlamenti mandátumot szereztek, összeadták és elosztották 250-el, mert ennyi hely van a parlamentben. Ezzel a módszerrel egy 12 és 17 ezer közötti szám jött ki, ami megadta a természetes küszöböt, vagyis ennyi szavazatot kellett a kisebbségi pártoknak begyűjteni egy mandátum megszerzéséhez – emelte ki lapunknak Pásztor Bálint, elmagyarázva, hogy minél több párt morzsolódott le a jelenlegi 5 százalékos küszöb mellett, annál kedvezőbb helyzetbe kerültek a kisebbségi pártok. De miután a helyzet módosul, a természetes küszöböt módosítani kell. Folytatta: – A többségi pártok esetében a választási küszöb 3 százalékra csökken, vagyis kevesebb olyan párt lesz, amely nem éri el a választási küszöböt és nem jut be a parlamentbe, tehát kevesebb szavazat morzsolódik le. Ezzel pedig kevesebb szavazatot kell kivonni az össz-szavazatszámból, és ha nem korrigálnánk a természetes választási küszöböt, ugyanannyi szavazattal a kisebbségi pártok kevesebb mandátumhoz jutnának, mint az előző választások alkalmával. Ezért mi azt javasoltuk, hogy a kisebbségi listák esetében a kisebbségi pártok által megszerzett szavazatokhoz adják hozzá ennek az összegnek még a 35 százalékát, és erre a számra osszák le a mandátumokat – magyarázta a VMSZ képviselője.
A törvénymódosításokról várhatóan szombaton szavaznak a képviselők.
