Visszatér a nagykövetség személyzete Szkopjéba

Hosszan tartó, nyílt hangvételű beszélgetést folytatott tegnap az előzetes bejelentéseknek megfelelően Aleksandar Vučić szerb államelnök és Zoran Zaev macedón kormányfő a Belgrád és Szkopje között kialakult diplomáciai feszültség kapcsán, melyre akkor derült fény, amikor Szerbia vasárnap hazarendelte konzultációkra macedóniai nagykövetségének teljes személyzetét, ellenséges hírszerzési tevékenységtől tartva Szkopjéban. A telefonbeszélgetés után kiadott közleményben az áll, hogy a két politikus megvitatott minden újszerű körülményt, s öt pontba foglalta össze a célkitűzéseit. Ez az öt pont azonban nem tartalmaz utalást sem a hírszerzéssel kapcsolatos belgrádi bírálatokra, de nem foglalkozik Koszovó UNESCO-tagságával sem, melynek macedón támogatási szándékát sokan a kirobbant válság legfőbb okaként kezelik.

Nem sokkal a közös közlemény kiadását követően Ivica Dačić szerb és a Nikole Dimitrov macedón külügyminiszter is telefonbeszélgetést folytatott. Döntéseikről ők is közleményben értesítették a nyilvánosságot, ebben tudatják, hogy még ma visszatérhet Szkopjéba a szerbiai nagykövetség személyzete, de Dušanka Divjak-Tomić nagykövet csupán augusztus 31-én foglalja el ismét a helyét.

A tegnap megfogalmazott Vućić–Zaev ötpontos megállapodás első pontja kimondja, hogy Szerbia és Macedónia kizárólag párbeszéddel kívánja rendezni a kétoldalú kapcsolatokban megmutatkozó bármilyen problémát, egyet nem értést. A következő pont arról szól, hogy az egyes fontos regionális és politikai kérdésekben megmutatkozó véleménykülönbségek ellenére is azon munkálkodik majd mind a két ország, hogy előbbre vigye a kapcsolatát, valamint a macedón és a szerb nép közötti baráti viszonyt. Fokozottan dolgoznak majd azon is, hogy növeljék a gazdasági együttműködést, fejlesszék a kereskedelmi kapcsolatokat, mondja ki a harmadik pont, a negyedik pedig a diplomáciai képviseletek védelmét taglalja. Mindkét ország elkötelezi erre magát a saját területén. Az utolsó pont szerint Szerbia és Macedónia a jövőben intenzívebb kommunikációt folytat annak érdekében, hogy támogassa a másik állam európai integrációs útját, és a régió stabilitása érdekében erősítse a jószomszédi kapcsolatokat.

Az elnöki kabinetben a délután folyamán bejelentették, hogy Aleksandar Vučić ma Macedónia belgrádi nagykövetét, Vera Jovanovszka-Tipkót is fogadja. Egyik tegnapi nyilatkozatában Ana Brnabić kormányfő is foglalkozott a macedón–szerb ellentétekkel, s megerősítette, hogy a hírszerzés volt a konkrét oka a hazai diplomaták visszavonásának. Emlékeztetett arra is, hogy Zaev neki nemrég azt ígérte, hogy országa az UNESCO-ban a szavazás során semleges álláspontra helyezkedik majd Koszovó tagságának kérdését illetően.

Mint ismeretes, a hazai hírszerzés a belgrádi közlés szerint olyan meggyőző bizonyítékokra bukkant, melyek a macedón szolgálatok ellenséges tevékenységéről adtak tanúbizonyságot. Macedónia és Szerbia között megromlottak a viszonyok a nagykövetség személyzetének visszahívását követően. Szkopje bejelentette, hogy az Európai Unió államaihoz hasonlóan fog vélekedni Koszovó UNESCO-tagságát illetően, Szerbia pedig válaszlépésként kilátásba helyezte, hogy felülvizsgálja korábbi álláspontját Macedónia hivatalos nevének elfogadása kapcsán. A belgrádi sajtó közben olyan információk birtokába jutott, melyek szerint a hazai diplomatákat zaklatták Macedóniában, követték, sőt egyes esetekben fenyegették is őket, s ez is oka lehetett a drasztikus szerbiai lépésnek.

Aleksandar Vučić, Szerbia elnöke a közszolgálati televízió előző esti híradójában kijelentette, hogy már tudja: Macedónia támogatni fogja Koszovó felvételét az UNESCO-ba. Vučić úgy fogalmazott: a diplomaták visszavonása volt a módja annak, hogy Szerbia közölje Macedóniával, tudja, hogy milyen lépésre szánta el magát ez az ország.

– Tudjuk, hogy mit csinálnak, mi viszont semmi rosszat nem akarunk nekik, annak ellenére sem, hogy elismerték Koszovót, és hogy Koszovónak az UNESCO-ba való felvételére fognak szavazni – mondta Vučić a híradónak.

Az államfő közölte: támogatni fogja a szerb kormány minden nehéz döntését, ha úgy ítéli meg, hogy a döntés jogos. Kijelentette, hogy a két ország közötti viszony továbbra is tisztességes marad, még ha nem is a legragyogóbb jelenleg, és nincs a legmagasabb szinten.

A szerb–macedón viszály kapcsán tegnap reagált az Európai Bizottság is. Arra szólította fel a két államot, hogy visszafogottan, békés úton rendezzen minden konfliktust a szerb nagykövetség dolgozóinak visszahívását követően. Az EB sajtófelelőse a BIRN újságíró-hálózatnak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy a diplomáciai incidens két állam bilaterális kapcsolatainak szférájába tartozik, s az eseményeket figyelemmel kíséri az Európai Unió is. Az EB annak a híve, hogy a két fél békésen, a jószomszédi kapcsolatok szellemében rendezze a problémákat.

A Macedónia és Szerbia közötti kapcsolatokban, úgy tűnik, elérkezett az „óvatos landolás” időszaka – értékelte tegnapi kommentárjában Aleksandra Joksimović, a belgrádi Külpolitikai Intézet vezetője. Mint mondta, nem kellett túl sok idő ahhoz, hogy a kedélyek csillapodni tudjanak, s sikerüljön továbbjutni a válság legnehezebb részén.

– Kétlem, hogy valaha is kiderül minden részlet azzal kapcsolatban, mi volt ennek a krízishelyzetnek a valódi oka. Fontos, hogy hamar létrejött a két állam közötti kommunikáció, a lehető legmagasabb politikai szinten. Ez arról tanúskodik, hogy mindkét félnek a jövő építése a szándéka, és nem a válsághelyzet meghosszabbítása – húzta alá Aleksandra Jovanović.

Az elmúlt napokban elhangzott az is, hogy a Szerbia ellen irányuló macedón hírszerző tevékenység mögött áll az egyik nagyhatalom is, nem hangzott azonban el konkrét információ egyik szerbiai tisztségviselő nyilatkozatában sem arról, hogy melyik országra gondolnak. Alekszandar Mitevszki, a macedón Kutatások és Elemzések Központjának tisztségviselője a Sputnik hírportálnak adott interjújában arról beszélt, hogy egy ilyen jellegű beavatkozásra csak az Amerikai Egyesült Államoknak van megfelelő kapacitása. Mint fogalmazott, Aleksandar Vučić szerb elnök az egyik nyilatkozatában világossá tette, hogy nem Oroszországra gondol, amikor a külföldi elemről beszél, s Mitevszki szerint ebből már egyértelmű, melyik nagyhatalom maradt „játékban”. Véleményének adott hangot, hogy az USA a Balkánon egy jól átgondolt terv megvalósításán dolgozik. Ennek a lényege megváltoztatni a hatalmi rendszereket minden államban úgy, hogy könnyebben végre lehessen hajtani az amerikai terveket, és a NATO-ba lehessen kapcsolni minden államot, amelyik még nem tagja a katonai tömbnek.

Az Amerikai Egyesült Államok tevékenységéről írt a Blic belgrádi napilap is, melynek információi szerint a macedón hatóságok amerikai támogatással hajtották végre a szerb diplomaták ellen intézett akciókat, azoknak a lehallgatását. Ennek ellenére – a napilap úgy tudja – Belgrád a kedélyek csillapításának a híve, és hajlandó normális kapcsolatokat építeni Macedóniával annak ellenére, hogy az a meggyőződése, hogy arcon ütötte, amikor ellene foganatosított lépéseket a baráti államként kezelt Macedónia.

Az ellenzéki Szabad Polgárok Mozgalmának az az álláspontja, hogy Vučić hatalmi politikája a fenyegető konfliktus politikájának számít, melynek célja állandó veszélyforrásokat találni, félelemben tartani a nyilvánosságot, hogy aztán a rezsim megmentőként tüntethesse fel magát. Az SZPM véleménye szerint azonban az efféle viszonyulás veszélyes és kártékony, a hatalom politikája immár a Macedóniával kialakított jó kapcsolatokat is elrontotta, másrészt elképzelhető, hogy előbb-utóbb valódi konfliktust vált ki, ha nem sikerül mindvégig ellenőrzés alatt tartani.