Azért kínáltuk fel az Európai Unió perspektíváját a nyugat-balkáni országok számára, hogy aztán minden egyes partnerállamunk a térségben valóban csatlakozhasson is az EU-hoz – fogalmazott egyik felszólalása alkalmával a bledi Stratégiai Fórumon Federica Mogherini, az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Aláhúzta, hogy a balkáni országok máris Európa részét képezik, az itt élők ugyanolyan esélyeket, biztonságot, jogokat érdemelnek, mint a többi európai polgár. „Számomra teljesen egyértelmű, hogy a Balkán-félsziget egészének az Európai Unióhoz kell tartoznia” – állapította meg a főképviselő. Az Európai Bizottság mandátumának lejártáig, azaz a következő két évben érezhető jeleit akarja látni az integrációnak mind a hat csatlakozásra váró nyugat-balkáni állam esetében. Az EU felé vezető útnak visszafordíthatatlanná kell válnia a térség minden országa számára – értékelte Mogherini. A Belgrád és Pristina közötti párbeszéd kapcsán kijelentette, hogy pozitív jelként könyvelheti el: a politikai vezetők készek a dialógusra, s a következő hónapokban újabb eredményekre számít Aleksandar Vučić szerb és Hashim Thaçi koszovói elnök legutóbbi brüsszeli találkozóját követően.
A nyugat-balkáni panelvita munkareggelije (Fotó: Beta/STA)
ELTÉRŐ VÉLEMÉNYEK VEZETNEK JÓ MEGOLDÁSOKHOZ
Ana Brnabić kormányfő a tanácskozáson négyszemközti megbeszéléseket folytatott egyesült államokbeli, francia, bosznia-hercegovinai és szlovén politikusokkal. A találkozók során hangsúlyozta, hogy Szerbia stratégiai célkitűzése az uniós csatlakozás, ugyanakkor az EU-nak is van feladata: konstruktív hozzáállást kell tanúsítania a régióval szemben, intézményeinek pedig készen kell állniuk új tagok fogadására. Maga is szólt a koszovói kérdésről, hangsúlyozta a brüsszeli dialógus fontosságát, sürgette a koszovói szerb községek közösségének minél gyorsabb kialakítását. Egyik bledi panelvitán Brnabić az oktatási rendszer reformját és a digitalizációt rendkívül fontosnak nevezte.
A VISEGRÁDI ALAP A PÉLDA
A bledi Stratégiai Fórumon megtartották a Nyugat-Balkáni Alap első külügyminiszteri csúcstalálkozóját is, melyen Ivica Dačić, a szerb diplomácia vezetője azt mondta: a régió történelmében először nyílik lehetőség a civil szervezetek közötti teljes szintű együttműködésre a kultúra, a tudomány, az oktatás, a kutatás és a fejlesztések terén. A Nyugat-Balkáni Alap tagjai Albánia, Bosznia, Montenegró, Koszovó, Macedónia és Szerbia. Szerbia már jóváhagyta a működés első évéhez szükséges ráeső összeget, s hamarosan a második év költségeiről is gondoskodik. A támogatási összegek növelését is meg kell fontolni, értékelte a tárcavezető, az a cél, hogy a Visegrádi Alapra hasonlítson a nyugat-balkáni.
BULGÁRIA SÜRGETNI FOGJA AZ INTEGRÁCIÓT
A régió uniós integrációjával foglalkozó panelvita során Ekatarina Zaharieva bolgár külügyminiszter arra tett ígéretet, hogy országa jövőre esedékes uniós elnökségének egyik fő feladata éppen a bővítési folyamat előbbrevitele lesz, s közölte, az integráció nem lehet befejezett folyamat, amíg a Nyugat-Balkán egésze nem csatlakozik az EU-hoz. E folyamat nem zárulhat le egyik napról a másikra, nehéz reformok végrehajtását vonja maga után, de prioritást fog élvezni a bolgár elnökség ideje alatt. Dačić úgy értékelte, hogy az európai csatlakozás politikája serkenti az átfogó reformok végrehajtását, melyeket az országoknak mindenekelőtt a maguk érdekében kell megvalósítaniuk. Az észt uniós elnökséget Szerbia a számos csatlakozási fejezet megnyitása miatt fogja jól megjegyezni – fejtette ki.
AZ EU-NAK IS JÓL JÖN
A külügyi tárca vezetője egy horvátországi incidens kapcsán – melynek során szerb újságokat gyújtottak fel – úgy fogalmazott, hogy Horvátországnak lépnie kellene az efféle ügyek miatt, ahogyan azt elvárja akkor, amikor Šešelj radikálisai tesznek hasonló kilengéseket Szerbiában – bizonyos elvekhez minden országnak tartania kellene magát. Dačić szerint kulcsfontosságú a régió stabilitása szempontjából a Szerbia és Horvátország közötti viszony, mely rányomja a bélyegét az uniós csatlakozás folyamatára is. Úgy értékelte, hogy az integráció nemcsak Szerbia és a többi csatlakozni kívánó állam számára fontos, hanem a Brexit, a terrorizmus, a migránsválság idején az EU számára is, hiszen a helyzet rendeződését jelentheti, konszolidálódást.
