Az EU-bővítés és a biztonság fenntartása szoros összefüggésben van, így a bővítési politika döntő jelentőséggel bír az ellenállóbb régió kialakításában – emelte ki Ivica Dačić külügyminiszter a Nyugati biztonsági építészet és Szerbia – kihívások és kétségek elnevezésű konferencián Belgrádban. Hozzátette ugyanakkor, hogy Szerbia biztonsági politikája a katonai semlegesség.
Kyle Scott: Téves felfogás, hogy bárki is nyomást gyakorolna Szerbiára, hogy váljon a NATO tagjává (Fotó: Beta)
Ivica Dačić a Külpolitikai Központ és az amerikai nagykövetség által szervezett konferencián rámutatott arra, hogy csak együttes erővel lehet azokkal a gondokkal szembesülni, amikkel Európa jelenleg küzd. Az Európai Unió identitásválságban van, éppen ezért nem árt folyamatosan felhívni a figyelmet arra, hogy az EU békeprojektumként és az integráció érdekében alakult meg.
– Hiszem, hogy az EU továbbra is sikeres példaképként szolgálhat másoknak, éppen ezért külön figyelemmel követjük az Unió reformkezdeményezéseit – mondta Dačić.
A külügyminiszter felhívta a figyelmet ugyanakkor arra is, hogy Szerbia kapcsolatát a NATO-val jelentősen befolyásolják a múltbéli tapasztalatok, mindenekelőtt a bombázások. Mégis az ország érdeke, hogy részt vegyen a békepartnerségi programban. Aláhúzta azonban, hogy Szerbia sem a NATO-hoz, sem más katonai szövetséghez nem kíván csatlakozni.
– A katonai semlegesség nem akadályozza a NATO-val való együttműködésünket. A katonai semlegesség nem jelent elszigeteltséget, sem önelégedettséget. A mai világban az effajta kirekesztés már elavult lehetőség – magyarázta Dačić. Folytatta, az ország katonai semlegessége nem azt jelenti, hogy Szerbia hallgatni fog és nem reagál a nemzetközi jogok vagy a közös értékek megsértésére.
Kyle Scott, az Amerikai Egyesült Államok belgrádi nagykövete felszólalásában kiemelte, téves felfogás, hogy bárki nyomást gyakorolna Szerbiára, hogy váljon a NATO-tagjává. Szavai szerint a NATO a nyitott ajtó elvét vallja, és tiszteletben tartja, ha valaki katonai szempontból semleges szeretne maradni.
Scott kiemelte, az USA támogatja Szerbiát az európai úton, de felhívta a figyelmet, hogy az EU olyan értékek közössége, amikből nem lehet válogatni.
– A függetlenség nem azt jelenti, hogy nem képviselünk valamit. A függetlenség azt sem jelenti, hogy az adott értékek értelmetlenek, hogy a fontos kérdésekben nem kell állást foglalni – emelte ki Scott. Példaként emelte ki Svédországot és Finnországot, amely országok szintén katonai függetlenséget vállaltak. Majd rámutatott, hogy a semlegesség komoly kérdéseket állít Szerbia elé, amiket meg kell majd válaszolnia.
Ivica Dačić ugyanakkor a párbeszéd jelentőségére hívta fel a figyelmet, és külügyminiszterként elmondta, a párbeszéd nem a feltételek felállítását és betartatását jelenti, ilyen dialógust Szerbia nem kíván folytatni. Hozzátette, nem elég csak kijelenteni, hogy léteznek értékek és a semlegesség fenntartása lehetetlen lerombolásuk nélkül. Felhívta a nagyobb tagállamok figyelmét, hogy ők is rendelkeznek nemzeti érdekekkel.
Kiemelte, hogy Szerbia része kíván lenni a nemzetközi biztonsági összetételnek, és sosem állt azoknak az oldalára, akik nemzetközi jogokat sértettek meg, és nem is ismerte el annak következményeit. Szerbia a saját állami és nemzeti érdekeit védi, de ez nem azt jelenti, hogy nem rendelkezik ugyanazokkal a jogokkal, amelyekkel az egykori Jugoszlávia többi tagállama. Hangsúlyozta, Szerbia EU-tagsága nélkül nem lehet a Nyugat-Balkánon béke és stabilitás.
– Ha valaki azt gondolja, hogy a Balkánon már megoldódtak a gondok, téved – mutatott rá Dačić.
