Az EU 2019-ig nem fogad új tagállamokat

Az Európai Bizottság jelenlegi mandátumának végéig nem érnek meg a feltételek arra, hogy valamelyik nyugat-balkáni állam csatlakozzon az Európai Unióhoz – jelentette ki az Európai Parlament strasbourgi ülésén az EU helyzetének éves elemzésekor Jean-Claude Juncker, a bizottság elnöke. Megítélése szerint a bővítés 2019 után folytatódhat, de szigorú követelményekhez kell kötni. Elvárják majd a csatlakozni kívánó államoktól, hogy teljes mértékben sajátítsák el és alkalmazzák az Unió területén érvényes jogállamisági elemeket, értékrendszert. Közölte, hogy az utána következő években az EU-nak több tagállama lesz a jelenlegi 27-nél, de a feltételeket 2019-ig, a jelenlegi EB mandátuma végéig egyik nyugat-balkáni államnak sem sikerül teljesítenie. Feladatként beszélt arról is, hogy az EU-nak hiteles jövőképet, perspektívát kell mutatnia a nyugat-balkáni országok számára. Abszolút prioritásnak nevezte beszéde során azt, hogy a bővítés jövőben bekövetkező minden egyes esetében minden leendő tagállam teljesen fogadja be, vegye át az EU alapértékeit.

Ez az elvárás egyelőre kizárja annak lehetőségét, hogy Törökország csatlakozzon az EU-hoz – jegyezte meg Juncker, s hozzátette, ez az ország egy ideje már nagyban azon munkálkodik, hogy óriási lépésekkel távolodjon el az Európai Uniótól.

Bírálta Törökországot, amiért nem szavatolja a sajtó szabadságát, újságírókat börtönöz be, fasiszta és náci jelzőkkel illet európai illetékeseket. Juncker leszögezte: Európa a nagy hagyományra visszatekintő demokrácia kontinense, s továbbra is tárt karokkal fogad minden országot, amely készen áll együttműködni ezen alapértékek tiszteletben tartásával. Ehhez viszont – tette hozzá – arra is szükség van, hogy Törökország szabadon engedje a fogva tartott újságírókat, és felhagyjon a gyűlöletbeszéddel.

CÉLOK ÖT PONTBAN

A bizottság vezetője azt mondta, hogy az utóbbi években az Uniónak ismét sikerült önbizalmat szereznie. Mint fogalmazott: „Európa visszatért az Unióba, s az Unió is Európába”. Meggyőződésének adott hangot, hogy a szelek ismét Európa vitorláit feszítik, miközben az EU a gazdasági felemelkedés útjára lép, átvészelve a brit kilépési döntés következményeit. Öt kulcsfontosságú kérdéskörben lenne szükség eredmények elérésére még a bizottság mandátumának végéig: az európai kereskedelmi rendszer erősítése terén be kellene mutatni egy új, átfogó ipari stratégiát, az EU-nak a klímaváltozások kezelése terén át kell vennie a vezető szerepet a világon, magasabb szintű védelmet kell szavatolni az európai polgárok számára a digitális világban, választ kell adni a migránsválságra és törvényes keretet kell szabni a migrációk kezeléséhez – határozta meg a leglényegesebb pontokat a bizottság vezetője. Javaslatot tett egy közös európai hírszerzés kialakítására is a biztonsági kihívások kezelése érdekében.

LÉNYEGES POLITIKAI ÜZENET

Deli Andor vajdasági fideszes néppárti EP-képviselő reakciójában üdvözölte Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének éves beszédében elhangzottakat a bővítési politikát illetően. Közölte: örömmel fogadta, hogy a korábbi, kissé ellentmondásos megnyilvánulások után sikerült egyértelművé tenni, hogy a jövőben az Európai Unió kész új tagállamokat felvenni a soraiba, és hogy a tagállamok száma nem áll meg huszonhétnél. Erre a politikai üzenetre már korábban is szükség lett volna, de jobb később, mint soha – hangsúlyozta a politikus.

– Mint már többször hangoztattam a parlamenti munkám során, az Európai Uniónak következetes politikát kell folytatnia a nyugat-balkáni régióval kapcsolatban. Ha az EU meg akarja őrizni a csatlakozni vágyó országok elkötelezettségét az európai integráció és értékek iránt, akkor a tagjelölt országoknak egyértelmű üzenetre van szükségük – tette hozzá a néppárti képviselő.

Annak ellenére, hogy Brüsszelben nem volt egységes álláspont a bővítést illetően, Magyarország kormánya a kezdetektől fogva felismerte a nyugat-balkáni régió stratégiai fontosságát és sürgette a csatlakozási tárgyalások felgyorsítását – jegyezte meg Deli. Felszólította az Európai Bizottságot és a nyugat-balkáni országok kormányait a lehetőségek kihasználására, mert értékelése szerint egyértelművé vált, hogy megvan a politikai akarat, ezért éljenek a lehetőséggel és dolgozzanak a csatlakozási tárgyalások felgyorsításán – szögezte le a vajdasági származású parlamenti képviselő.