Hajdújárás idén ünnepelte az 50. szüreti napokat. Ebből az alkalomból gazdag programsorozat várta az érdeklődőket. Egyebek közt sportesemények, motoros találkozó, evészet-ivászat, élő zene, táncosok felvonulása, művelődési műsor kultúregyesületek fellépésével, babák köszöntése, díszpolgári címek átadása, a sztárvendég Bereczki Zoltán koncertje, a falu tortájának megszegése és látványos tűzijáték.
A szüreti napokon kézművesek színpompás standjait csodálhatták meg az érdeklődők, de sor került mezőgépek bemutatójára, kiállítására is, amelyeket az érdeklődők a helyszínen is kipróbálhattak. A szüreti napok persze nem múlhattak el a termések kiállítása és termelők utcája nélkül sem, amelyen egyebek közt mustot, mézet, gyümölcsöket és zöldségféléket kínáltak. Mivel pedig nem mindegy, mi kerül a konyhaasztalra, kerti termesztéssel foglalkozókkal beszélgettünk.
Fehér Ferenc martonosi termelő főleg zöldségféléket termeszt.
– Krumplit, vöröshagymát, fokhagymát, paprikát, káposztát, karalábét, dísztököt, de virágokat is. A dísztökök idén nagyon szépek, de elfogadható a krumpli is. A konyhakerti növények elég jól termettek, mivel locsoltuk őket. Öntözés nélkül nem nagyon tudunk termelni. Közbeszólt az időjárás is, az esőzések nem voltak jótékony hatással a termésre, inkább sok betegséget hoztak a növényekre. Ezt kiváltképp a virágok sínylették meg, a sóvirág nagyon megbetegedett, de a csokros virágok is rosszul jártak. Sok csiga is volt, és ezek szinte mindent károsítottak, összerágtak. Legtöbbször a martonosi piacon árusítunk, de megfordulunk Kanizsán, Szentkúton és különböző rendezvényeken is, például a palicsi és a hajdújárási szüreti napokon. Általában mindent eladunk, kisebb-nagyobb sikerrel. Ami nem annyira szép, azt kicsit olcsóbban adjuk, de azért mindenre akad vevő – mondta a lapunknak Fehér Ferenc.
Burnáty Jovanka ludasi termelő kiskerti termesztéssel foglalkozik.
– Részben ugyan kukoricával és kalászosokkal, a többi területünk viszont kertrész. Próbálunk minél kevesebb vegyszert használni, azaz kevesebbet permetezünk. Évfüggő, hogy ez hogyan sikerül. Valamikor ez az egész olyan, mint egy szerencsejáték. Tavaly a paradicsomot nem kellett egyáltalán permetezni, idén sajnos tönkrement.
Ami ezt az évet illeti, nincs olyan, ami nagyon jól termett, amire egyáltalán nincs panasz. Szerintem a városiak is megérezték, hogy mennyire szélsőségessé vált az időjárás. Ludas ugyebár a fokhagymájáról híres. Gergely József meg is írta a Magyar Szóban, hogy a márciusi hónapban a hőmérsékletet illetően ötven fok különbség is volt, márpedig a fokhagyma akkor a legérzékenyebb. Sajnos meg is sínylette a nagy hőmérséklet-ingadozást. Nagyon érdekes, hogy a nagytermelők bajban vannak, mert nem tudják eladni. Amikor 400 dinár volt kilója, a füzérek ára pedig 500-tól 1000 dinárig terjedt, akkor vették az emberek, most pedig, amikor 200 dinár, nem fogyasztják. Az öregapám is kertész volt, mindenfélét termelt, Szabadkára hordták a piacra a fokhagymát és a paradicsomot, karos kosárral meg lovas kocsival. Bizony előfordult, hogy az árokban kötött ki a fokhagyma, de olyan évük is volt, hogy traktort vettek rajta, mert az egykori Jugoszlávia idején a tengerpartra szállították, meg Eszékre is. Innen, Hajdújárásról a gyümölcsöt, Ludasról pedig a fokhagymát. Most viszont egyszer jó év van, máskor pedig rossz. A termelőnek nagyon nehéz. A termést kézzel kell fölszedni, és ezért ki kell fizetni az órabért, munkás pedig nincs. Két-három évben jól termett a fokhagyma, és akkor mindenki elkezdte termelni. Ludason már gép szedi, amely kárt is csinál, de ez is belefér a keretbe, megéri a gazdáknak, akik nagy területen termelnek. A fokhagymáról tudni kell, hogy nagyon érzékeny, nem lehet elrakni. Nem olyan, mint a búza, a kukorica vagy a napraforgó. Nemsokára elkezd durranni a gyökérzeténél, attól még eláll, de kéri azt, hogy újra elültessék. Az ültetés ideje októberben van – tudtuk meg Jovankától.