Tavaly októberben az V. Nemezetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely alkalmával bukovinai vendéglátóink Gura Humoruluiból elvitték fotós csapatunkat a kacsikai (Cacica) egykori sóbányába. Kacsika település Szucsáva várostól (a középkorban a Moldva fejedelemség fővárosa volt) nyugatra, Radóctól pedig délre található festői erdős, hegyes-völgyes vidéken terül el.
Annak idején az Osztrák–Magyar Monarchia egyik legjelentősebb sóellátója volt. A sófőzödében lepárolással, a bánya feketés kősójából állították elő a hófehér, süvegcukor alakú "huszkát". A sok tekintetben egyedülálló bányát 1785-ben kezdték feltárni, a fekete kősó kitermelése 1791-ben kezdődött meg. A bányában elsősorban a lengyel kisebbséghez tartozó bányászok dolgoztak. Ma is élnek a településen lengyelek. A Kacsika 4425 lakosából 900 lengyel. A lengyel közösség megmaradását a település nehézkes megközelítése miatti elszigetelődés segíti.
A kősóba vájt szűk, meredeken lejtő, kanyargós folyósokon, a nedves sós levegőtől csúszós deszkalépcsőkön juthatunk le hetven méter mélységbe. A ma már turistalátványosságnak számító sóbányába nem mindenki mer lemenni, pedig a látvány kárpótol a fáradságért. Félúton, mintegy harminc méter mélyen a föld alatt Szent Barbarának, azaz Borbálának, a bányászok, a harangöntők és a tüzérek védőszentjének szentelt kápolnába jut a látogató. A falon Szent Borbála képe látható. A kápolnában az oltár, a szószék, a sekrestye és az egész kápolna kőkemény sóból van kifaragva. Nem is olyan régen még minden december 4-én, szent Borbála, a bányászok védőszentjének ünnepén szentmisét tartottak a kápolnában.
A település nem csak a sóbányája miatt látogatott, Kacsika Nagyboldogasszony búcsújáró helye. Minden év augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján a moldvai csángók Kacsika kegytemplomban magyar nyelvű szentmisén vehetnek részt. Nemcsak Bukovina katolikus híveinek találkozóhelye, hanem a különböző vidékektől idesereglő zarándokoké is.
A kacsikai kegytemplom hatalmas boltozataival és gótikus tornyával az ég fele mutat (fotó: www.bucsujaras.hu)
