Kegyesek voltak az égiek a hétvégi oromparti rendezvény látogatóihoz, hiszen olyan kellemes volt az idő szombaton is és vasárnap is, hogy kiskabátban élvezhettük az I. Lovas- és Íjászfesztivál programjait. A nem mindennapi eseményt a zentai Gulyás Csaba oromparti tanyáján és környékén rendezték meg, a szervező pedig az adai Halász József Lovasklub és a zentai Arcus-Zyntha íjászklub volt.
A szombati nap fő eseménye a távlovagló verseny volt. A bejelentkezett lovasok már kora reggel a Gulyás-tanyán gyülekeztek és hamarosan megérkeztek az első bámészkodók, valamint a bírók és az állatorvosok is. A 40 kilométeres távlovagló verseny a tanyától egy-két kilométerre fekvő Kerekszékről indult. Az orvosok ott mérték meg a lovak pulzusát, ellenőrizték a fogaikat és a patáikat. Összesen 19 lovas vágott neki a hosszú távnak. A versenyzők egészen az adai strandig hajtották a lovaikat, ahol az állatorvosok egy gyors vizsgálatot végeztek el rajtuk, majd a versenyzők Zentának fordultak és visszavágtattak Orompartra, ahol a tanya bejárata volt a cél. Amíg tartott a verseny, a tanyán egyre szaporodtak a bámészkodók, sok zentait és környékbelit csalogatott ki a tanyasi környezet és az ígéretes programok. A szakácsok lassan az ebédet is feltették, a menü szürkemarhapörkölt volt és hozzá tönkölybúzából készült kenyér. Azonban az sem maradt éhen, aki nem bírta kivárni az ebédidőt, hiszen folyamatosan sült a kürtős kalács, sőt mangalicából készült kolbászt, sonkát, kocsonyát és szalonnát is árultak. A gyerekek sem unatkoztak, ugyanis az istállóban megnézhették a lovakat, megcsodálhatták a hatalmas szürkemarhát és kicsinyét, valamint a kiállított mangalica malacokat. Délután az íjászok is bemutatkoztak, és az érdeklődőknek elmagyarázták, hogyan lehet a pusztai íjakkal lőni. Időközben a megfáradt távlovaglók is visszaértek és átvették az okleveleket. Addigra a tanyán felállított kocsmasátorban már szólt a zene, a mulatozás késő estig tartott.
A vasárnap hasonlóan jó hangulatban telt, a lovasok ügyességi versenyen vehettek részt, de lehetett nyilazni és lovagolni is. Sok gyerek akkor ült életében először lovon, akkor simogatott először lovat, de szép számmal akadtak olyanok is, akik már magabiztosan ülték meg a hátasokat, látszott rajtuk, hogy rendszeresen lovagolnak. A fiúk egy csoportja például fektetni tanította a lovakat. Ahogyan fogták a kantárt, ahogyan az állatokhoz nyúltak azt tükrözte, olyan helyen nőttek fel, ahol nem újdonság a ló. A találkozónak egyébként az is volt a célja, hogy rádöbbentse az embereket, milyen gyönyörű dolog lovakat tartani, és hogy milyen bizalmas kapcsolat alakulhat ki a ló és a gazdája között. A gépesítés miatt szinte teljesen kiszorulnak az igáslovak, és lassan a lótartás hobbivá válik. A fesztiválon már sok olyan lovassal találkozhattunk, aki csupán kedvtelésből és szeretetből tart lovat.
