2024. július 17., szerda

A bor tiszteletére

Harmadik alkalommal ünnepeltük a Kárpát-medence magyar borászait a szabadkai Vince-napi Borbálban

Az idén harmadik alkalommal szervezte meg a Kúria Kft. a Vince-napi Borbált, ezúttal is a szabadkai Galleria Szállodában. Több mint háromszáz vendége volt az estnek, a hölgyek estélyi, de ízléses, visszafogott ruhákban, a férfiak öltönyben jelentek meg. A bál vendégei már a kora esti órákban keringőztek, majd mulattak, végül twistet is jártak.
A Vince-napi Borbálnak ezúttal is két fő vendége volt, az egyik a magyarkanizsai Nagy-Sagmeister borászat, a másik pedig az aradi Wine Princess, vagyis Balla Géza borászata. Aperitif borként háromféle bor közül válogathattunk, de meg is kóstolhattuk az összeset: a horgosi Bálint pincészet 2011-es Kövidinkáját, a magyarkanizsai Sirmium Wine's Rizling Cuvée-jét, illetve a Wine Princess szintén 2011-es Roséját. Az asztalok többségénél a rosé aratta a legnagyobb sikert, nem véletlenül, hiszen a végigkóstolt nedűk közül véleményem szerint az est legkiemelkedőbb boráról beszélhetünk. Előételként kis szendvicseket – lazacost, halpástétomost, kolbászost, sajtost – fogyaszthattak a vendégek. Kiválóan kísérték a könnyedebb fehér és a testesebb rosé borokat is.

A menüt egyébként Paskó Csaba kelebiai plébános állította össze, aki kiemelte, hónapokon át kóstolta a borokat a nap különböző szakaiban és gondolkodott azon mely ételek illenének a legjobban ezekhez. A kivitelezéssel és a szerbiai piac kínálta beszerzési lehetőségekkel ugyan nem volt teljesen elégedett, kiemelte, véleménye szerint sokat fejlődött a rendezvény.

Az előétel, a libatepertővel és dinsztelt káposztával töltött gombóc, mandulába hempergetve, fehérbor mártásban valóban nem volt méltó kezdése a vacsorának, amelynek többi fogása elérte a vendégek többségének tetszését. Ehhez a fogáshoz a Nagy-Sagmeister borászat olasz és rajnai rizling házasítását kínálták. A második fogás – narancsos kacsamell meggyes-káposztás rétessel – volt véleményem szerint az est csúcspontja, hiszen a szintén Nagy-Sagmeister Borászat Kányás furmintja – amelyet ez a borászat telepített vissza a Tarcal-hegyi borvidékre, is kiváló, különleges élmény és kísérő volt. Sagmeister Ernő borász kiemelte, kicsit tovább állt hordóban a bor, mint kellett volna, a jövőben ebből a szőlőből egy frissebb bort szeretnének előállítani.

A harmadik fogást – levelestésztában sült sertéslapocka, hozzá vörösborban blansírozott körte és borkereskedők mártása – talán az előző étek kiválósága szoríthatta kicsit háttérbe, semmiképp sem történt meg ez azonban a hozzá kínált borokkal, hiszen a Kányás Pinot noir és a 2010-es aradi Feketeleányka olyan kiváló minőségű borok voltak, amelyek meghatározták az estét.
A vacsorát egy kiváló desszert zárta – Máktorta á la Paskó – a máktortát ugyanis mascarpone sajttal töltötték és részeges meggyel kínálták. Ugyan nem kísérte kiválóan a hozzá kínált Szerémi Főbor, a Nagy-Sagmeister Borászat 2010-es évjáratú desszertbora, önállóan mindkettő különösen elnyerte a vendégek tetszését.

Kiváló ötlet volt az is, hogy a vacsorát követően gazdag sajtkínálat várta azokat, akik még a desszertet követően is fogyasztani szerettek volna valamelyik borból.
A rendezvény szinte minden tavaly említett hiányosságát kiküszöbölték a szervezők, Szilágyi Dorottyát, a Kúria Kft. igazgatónőjét dícséri az is, hogy ebben az évben is a már bevált zenekart, a Night Cruiserst és a Juhász zenekart hívta meg fellépőnek. Így az elvárt minőség és a hangulat is garantált volt. Ebben az évben is volt két díszvendége a rendezvénynek, mégpedig Benedekffy Katalin operaénekes és Bakos-Kiss Gábor, a debreceni színház művésze, akik operetthangulatot varázsoltak a vendégek elé.
Kiváló ötlet volt az is, hogy egy-egy bor bemutatásakor a borászok minden alkalommal másik asztaltársaságnál jelentek meg, ezzel a családias, személyes hangulatot is sikerült elérnie a szervezőnek.
Szilágyi Dorottya az est végén lapunknak nyilatkozva elmondta, az idei bálra való felkészülés nagyon jó élmény volt. – Minden évben kinyílik egy új világ, az idén nagyon sokat tanultam

Sagmeister Ernőtől, akivel nagyon jó barátság alakult ki köztünk. Az idei rendezvény valóban sokkal hangulatosabb, lendületesebb, és ez nekem nagy öröm. Egy háromszáz fős rendezvény tekintetében nem egyszerű borkóstolót tartani, hiszen annak a lényege a szemtől-szemben állás. Ennyi ember között ez a bensőséges hangulat nincs meg, de az idén úgy oldottuk meg, hogy kiválasztottunk négy asztalt és asztalhoz vittük a borkóstolót. Úgy gondolom, hogy így néhány embert lélekben meg tudott érinteni – mondta Szilágyi Dorottya.

Az estnek az idén is a szabadkai Masterplast vállalat volt a fő támogatója, de felsorolni sok volna mennyien álltak a rendezvény mellé és támogatták. A csaknem harminc megnyerhető tombolanyeremény is erről tanúskodott.
A borbál véleményem szerint minden évben eléri a célját, vagyis azt, hogy az itteni, környékbeli borászokat bemutassa és népszerűsítse, hogy mi, akik egy-egy alkalomhoz szívesen fogyasztunk jó minőségű bort, később meg tudjuk találni ezeket a kiváló borászokat és embereket, ne pedig az ipari mennyiségben, szív és lélek nélkül gyártott borokat vegyük le a multik polcairól.