Tudta-e kedves olvasó, hogy az Ön véredényének hossza két és félszer átéri a Föld egyenlítőjét? Mert én nem tudtam, mindaddig, amíg nemrég nem látogattam el Belgrádba, az Emberi test című kiállításra, és ott nem láttam egy üvegszekrénybe fektetett emberi véredényrendszert. Először az kápráztatott el, hogyan lehetett egy ember véredényét ilyen tökéletesen preparálni, ugyanis az egész kiállítást egykor élő emberek testéből, testrészeiből állították össze – de erről majd később szólok –, majd amikor elolvastam a „tárgy” kísérő szövegében, hogy egy átlagos ember véredényét, ha kiterítjük, akkor az több mint kétszer körüléri bolygónkat, ugyanis meghaladja a százezer kilométert! Ez az adat valóban a földhöz vágott. Lehet, hogy valamikor réges-régen tanultuk biológiaórán, s ha igen, én elfelejtettem, vagy azon az órán, ahol a véredényekről adott elő kedves tanárnőnk, nem voltam jelen.
Az ember vérereinek hossza kétszer körüléri a Földet (Fotó: Dávid Csilla)
A múlt század kilencvenes éveiben indult világ körüli útjára az emberi testet bemutató kiállítás. Különlegessége az, hogy a kiállított tárgyak valódi emberi testek, testrészek.
Valódi emberi testekről van tehát szó, melyek hosszú, akár két évig is eltartó vegyi eljárásokon mentek keresztül, míg mai állapotukat elnyerték. A technika a Lengyelországban született, Kelet-Németországban felnőtt Gunther von Hagens anatómus nevéhez fűződik, aki még a 70-es években kísérletezte ki ezt a módszert az emberi test halál utáni megőrzésére.
Lényege, hogy először a vizet vonják ki a testből, majd folyékony szilikon gumival töltik fel, ami egy idő után megszilárdul és gumiszerű anyaggá változtatja – anélkül, hogy szemmel látható elváltozások következnének be akár a bőrben, akár a csontokban vagy belső szervekben. A legnehezebb persze az agy megfelelő tartósítása, hiszen a főleg lipidekből és vízből álló szerv a dehidratációs folyamat során könnyen összezsugorodhat, ezért a szokásosnál is nagyobb óvatosságra van szükség. Az eljárással nyert testek és testrészek aztán hosszú évekig épek maradnak: a hetvenes évek elején tartósított példányok még ma is kitűnő állapotban tekinthetők meg.
Vajon mit is ír rólam a könyv? (Fotó: Dávid Csilla)
Az eljárást a Heidelbergi Egyetem két tanársegéde dolgozta ki, a módszert 1985-ben szabadalmaztatták, akkor rendezték az első kamarakiállítást az egyetemen. A két tudós az 1990-es években indította el nagy utazókiállítását, amelyet Berlinben, Londonban, New Yorkban, majd az Egyesült Államok és Európa számos nagyvárosában bemutattak. Ezúttal Belgrádban is.
A kiállítás több mint 150, különleges eljárással preparált emberi testet, illetve testrészt mutat be, háromdimenziós valósághű képet tárva a látogatók elé a bőrünk alatt található csodálatos szerkezetről, az emberi testről, és annak működéséről.
Az Emberi test című kiállítás életre szóló élményt jelent és a tapasztalatok szerint komoly életmódváltásra ösztönöz. Végigjárva képet kapunk az emberi test felépítéséről, működéséről és arról is, milyen rombolást végezhetnek a káros szenvedélyek.
A kiállítás mindenkihez szól kortól, nemtől, érdeklődési körtől függetlenül…
A világon mindenhol, így Belgrádban is, iskolai csoportok alkotják a látogatók jó részét. A látottak, hallottak könnyen beépíthetők a tananyagba mind a kisiskolások, mind a felsőbb osztályba járó diákok számára.
Belső szerveink (Fotó: Dávid Csilla)
Minden ember számára létkérdés, hogy pontosan ismerje saját testének működését. Nem árt tudni, mi történik bennünk, ha futunk, ha koplalunk, ha tornászunk, ha rendszertelenül eszünk vagy éppenséggel degeszre tömjük a bendőnket és vajon, hogy fest tüdőnk néhány évnyi aktív dohányzás után…? Ahogy feltárul előttünk a testünk, úgy kapunk választ már meglévő kérdéseinkre, illetve fogalmazódnak meg bennünk újabbak fájdalmainkkal, betegségeinkkel vagy egyszerűen életfunkcióinkkal kapcsolatban.
Voltak olyan városok, ahol a kiállítás komoly botrányt kavart. Prágában például az anatómiai társaság bojkottálta a kiállítást, mivel kínai politikai foglyok testei is bemutatásra kerülnek. Roy Glover orvosszakértő azonban hangsúlyozta: csak olyan kínai személyek tetemeit kérte kölcsön, akik kórházakban, elhagyatottan haltak meg, mert nem voltak hozzátartozóik.
A belgrádi kiállítás, a nagy érdeklődés miatt, hosszabb ideig lesz megtekinthető.
További képek a cikk galériájában
