Az 1880-as években Mihálfi (Mihalkovics) József, a szarvasi főgimnázium földrajz és történelem szakos tanára meghatározta a Nagy-Magyarország geometriai középpontját. Figyelembe véve az országhatárok távolságát, az áthaladó keleti hosszúsági és északi szélességi kör metszéspontjait, megállapította, hogy ez Szarvas községben, a Kreszán- szélmalom környékén van. Az ország középpontját egy használaton kívüli malomkővel jelölték meg. A követ a megszálló román csapatok 1919-ben elvitték. A malomkő helyén Szarvas polgárai 1939-ben emlékművet emeltek, majd 1993-ban felújították, és „emlékezve a múltra, élve a jelent és bízva a jövőben” feliratú táblát helyeztek el benne.
Az emlékhelyhez kilométeres történelmi emlékút vezet, melynek tizenhét stációja történelmünk jelentős mozzanatait örökíti meg, az utat erdélyi testvérvárosok – Szentegyháza és Barót – székely kapui őrzik.
A kezdeti kapu előtt egy újabb kori kezdet helyszíne: a Kacsa-tó. Neve nem olyan hangzatos, mint a múltat idéző stációk meg az országközép, a jelenben élés és a jövőbe vetett bizalom tekintetében azonban igen jelentős helyszín. A Szarvasi Horgász és Halas Gasztronómiai Napok, a vidék idegenforgalmi kínálatát bemutató rendezvény színhelye ez. A buli majd csak augusztusban lesz.
Babgulyás a Galériában
Vendéglátónk, Varró Zoltán, valójában nem is szarvasi, azért költözött ide, mert itt jól lehet horgászni. Felfedezte magának a Hármas-Köröst, a Kákafoki-holtágat, a rejtett vizeket, csatornákat, ezek bőséges halállományát… Galát Krisztiánnal együtt úgy ítélték meg, hogy ezt a vidéket népszerűsíteni kell. Márpedig népszerűsíteni valóból vízen kívüliekből is bőven akad. Ennek érdekében megszervezték a Víz-Hal-Ember alapítvány létrehozását, melynek alapítója Dr. Dezső István lett. Indulás gyanánt tavalyelőtt egynapos rendezvényként megszervezték a halasnapokat. A sikeren felbuzdulva tavaly kiterjesztették háromnaposra, és az idén is háromnapos lesz. Aki tenni akar, ötlete van és fantáziát lát ebben, az csatlakozott hozzájuk.
Nem csupán a halról és a horgászásról szól a történet – mondta el Varró Zoltán –, hanem a vízi erőforrásaink felhasználásáról. A tudást a HAKI (Halászati és Öntözési Kutatóintézet) adja, és erre lehet építeni, hiszen a kutatás eredményei nem öncélúak. Fontosnak tartjuk a magyar halfogyasztás népszerűsítését. Valamikor a húsfogyasztás felét a hal képezte, ma évi négy kiló fejenként. Alapvető gond a hallal, hogy szálkás és halízű. El kell sajátítani, hogyan lehet a halat megszabadítani mind a szálkától, mind azon részektől, amelyektől a kellemetlen íz származik. Ezt gyerekkorban kell kezdeni. Fontos számunkra a vizes élőhelyeink védelme is. Ezért más eseményeket is szervezünk. Ebben az évben például a víz világnapja alkalmából szervezett rendezvényünkön az idén 1200 gyerek jelent meg.
A Galériában, Galát Krisztián hangulatos éttermében futottak össze a helybeli és vidéki csapattagok egy babgulyásnyi társalgásra. Zenekart is hoztak. A prímás, Mótyán Tibor, a szlovák önkormányzat, valamint a kertbarátok körének elnöke. A javakorabeli másodhegedűs pedig dr. Bakos János világhírű pontynemesítő, a HAKI génbankjának megálmodója és megalapítója.
Mindenütt Tessedik
Bármerre megyünk Szarvason, mindenütt Tessedik Sámuel (Samuel Tešedík) nevével találkozunk. Az evangélikus lelkész emlékét szobrok, emléktáblák, iskolák, templomok... őrzik. Meglehetősen hosszú volna a felsorolás, mi mindent tett és mi mindent tanított a jeles polihisztor. Az általa alapított, barokk stílusban épült iskolában ma múzeum van, de szavai – latin nyelven, kőbe vésve – ma is az épületet ékesítik. „Ez intézettel kiűzetik a hazai iskolákból a tétlenség. A szorgalomnak ezt az emlékművét, hogy az utódokról gondoskodjék a szarvasi nép állította az 1791. esztendőben.”
Bár munkaszüneti nap volt, a halasnapiak felkérésére Roszik Zoltán múzeumigazgató kinyitott, és maga kalauzolt bennünket az állandó tárlaton, az alkalmi Kolonics György-emlékkiállításon keresztül, majd a múzeumhoz tartozó szárazmalomhoz. A szarvasi ugyanis az egyetlen, eredeti állapotában megőrzött magyarországi szárazmalom. Legutóbbi felújítása alkalmával új zsindelytetőt kapott, a gondnoki ház is hamarosan felújításra kerül. Ami azonban igazán érdekes, hogy a hatalmas berendezés ma is üzemképes, havonta egyszer még őrölnek benne! Az őrlőegységet szelelőberendezéssel látták el, így köles hántolására is alkalmas. Látványos pillanat, amikor a hatalmas faszerkezetet egyetlen kézmozdulattal súlypontjában megdöntik, hogy bevezethessék, és befoghassák a lovakat.
Korona, jogar (sz)alma
Százéves, eredeti formában felújított vert falú ház a külvárosban; kiálló gerendák, padlócserepes gang, búboskemence, az udvarban gémeskút. Villámlátogatás Maczkó Ferencné Veronika szalmafonónál. A Sárarany Szalmaporta néven ismert ház kiállítóterem és műhely egyvelege. A nyersanyag, a szalma végett 10–15 fajta gabonát termesztenek, mert különleges megoldások más-más anyagot igényelnek. A legaprólékosabb fonatokhoz a szalmaszálat hatfelé kell hasítani. A szalmakalapoktól, a mutatós dísztárgyakig, ötletes karácsonyfadíszekig... minden szalmából készül. Még a mesterség csúcsteljesítményeként a vitrinben tartott mérethű Szent Korona, jogar és alma is szalma.
Némi kitérővel Békésszentandrásra érkeztünk, Sinka Imre polgármesterhez, aki történelemtanár és iskolaigazgató is. Tőle hallottuk, hogy a település a halászok védőszentjének nevét viseli, a parton álló Szent András-kereszt Lóránt János alkotása. A sziklakert szikláinak mindegyike a Kárpát-medencében található egy-egy Szentandrás nevű települést szimbolizál. A Kákafoki-holtág, melynek partján a település fekszik, 28 kilométeréből 23 van Békésszentandrás határában, 5 Szarvaséban; ha Szarvas népszerűsíti a vidéket, akkor Békésszentandrás érdeke is együttműködni a halasnapok szervezőivel. Békésszentandráson kevés ember akad, aki nem horgász. A polgármester még azt is pontosan tudja, melyik vízrészt hányszor, mennyi és milyen hallal halasítottak.
Mellesleg: Békésszentandrásról telepítették újra Kishegyest.
Ezer Ádámmal 1001 fáról, állatról, madárról...
A Körös–Maros Nemzeti Park több mint ötvenezer hektáron terül el, ennek részét képezi az Anna-liget. Az igazgatósági épület a régi kastélyban van, a látogatóközpontban múzeum, a ligeten keresztül két kilométeres tanösvény kígyózik. Ezer Ádám kalauzol bennünket a hatalmas, rendezett területen. Több mint száz madárfaj él a ligetben, de nyulak és őzek is bejárnak ide, újabban a vörös mókus is megtelepedett. Érdekes, hogy amint a vezető állatot, madarat említett, az meg is jelent. Előbb a nyúl, utána a suta, majd egy másodfüves bak, amikor pedig a hegyvidékre jellemző madárak itteni fészkeléséről szólt, feketeharkály siklott át felettünk. Távirányítóznak?
A vénséges kidőlt fák ágait eltávolították, de a törzsei maradnak, ezekben ritka rovarok (szarvasbogár, orrszarvú bogár, cincérek) laknak.
Délután újabb természetjárás. A gróf Bolza Pál által létrehozott, majd utódai által bővített arborétum 82 hektáron terül el, és további 28 hektárral tervezik bővíteni. A mintegy 1600 fa- és cserjeféle érintőleges felsorolása alaposan próbára tenné oldalunk befogadóképességét. A parkkal egyidős, esetenként még korosabb, itt talált tölgyek, a vérbükk, valamint a gyűjtemény büszkesége, az ökrös szekereken földlabdástul ideszállított, ma már 140 éves mamutfenyő. És akárcsak mindenütt a környéken a zöldelő, illatozó, nyugalmát árasztó ezerféle zöldhöz százfajta madár fújja a dalt.
Mini-Magyarország nagyra nő
Bukovinszky Béla gondolt egyet, és létrehozta Mini-Magyarországot. Nem a meglevőt zsugorította, hanem kicsiben akarja elkészíteni a nagyot. Bár szakterülete valami egészen hatodik, érdeklődési köre a történelem, a földrajz, a műépítészet.
Az arborétum melletti telken magyarországi városok jellegzetes épületeinek méretarányos mását helyezte el. Az épületek mindegyike csúcsképzettségűek mestermunkája, a felhasznált anyagok mínusz harminctól plusz ötvenig dacolnak az időjárással, és az sem árt nekik, ha esik vagy fúj.
Eddig huszonhárom város foglalta el helyét az országtérképnek megfelelő elrendezésben, a telek azonban elég nagy ahhoz, hogy rákerülhessen a tervezett száz. Helyet kapnak mindazok a városok – a mai határokon kívüliek is – amelyeknek jellegzetes épületei magyar vonatkozásúak. Bukovinszky Béla tervei szerint Újvidéket a városháza fogja képviselni.
Szalonnasütés a falugazdánál
Furugy. Egy falu, amelyet hiába keresünk a térképen. Ha Bartha Árpád nem lép közbe, már föld nyelte volna el. Most a faluba székely kapun keresztül járnak be. Az öreg székely az enyészettől mentette meg a települést, melynek fénykorában sem volt száznál több lakosa. Az egymástól kőhajításnyira levő omladozó falú házakat már a beszántás veszélye fenyegette, amikor Bartha Árpád saját meg pályázati pénzből kezdte felvásárolni, és eredeti állapotukban visszaállíttatta őket. Vert fal, nádtető, banyakemence, rongypokróc, a falakon szentképek, és a bútorzat is korabeli, a kerítéseket vesszőből fonták. Csak a befejezés előtt álló közösségi épület korszerű. A Kárpát-medencéből érkező gyerekek számára készül, hogy még többen jöhessenek. A napi foglalkozás a magyar és a székely himnusz eléneklésével kezdődik, reggeli tornával folytatódik, következik a zuhanyozás, a reggeli, majd a játszás. A régi, a feledés homályában elvesző játékok újratanulása, kézműves foglalkozások, úszás, horgászás, kajakozás. A főépület mögött az aradi vértanúk emlékparkja; székely kapuval, turulmadárral és minden vértanúnak egy-egy kopjafával.
Mindenfelé tyúkok kapirgáltak, gyöngytyúkok hangoskodtak. Az udvarban a tárcsán vastag, fehér hátaszalonna-szeletek sercegtek, a többi ennek a zsírjában sült. Miközben erdélyi borral kísértük le a falatokat, Bartha Árpád elmondta, a felvásárolatlan telkek száma immár hatra csökkent.
Enciklopédia a kormánykerék mellett
Az arborétumot körbeölelő Kákafoki-holtágon csak villanymorotos meg evezős csónakok járhatnak, robbanómotoroshoz külön engedély kell. A Katalin II.-nek van ilyen, már vagy 27 éve, az ötvenszemélyes sétahajót aligha hajthatná evező. Aki azonban Demeter István kapitánnyal utazott, és hallgatta előadását, még az evezést is vállalná.
Vízszabályozásokról, vízhozamokról, feltöltődésről kultúrmérnökként beszél; a parton levő látványosságokról történészként, a halakról ichthyológusként... Közben, hogy gesztikulálhasson, a kormányt az utasok valamelyikének engedi át, és az alkalmi kormányos fejére adja a kapitányi sapkát.
Országközép, arborétum, üdülőházak, Tessedik-templom... sorolja. Bolza-kastély: a család olasz származására vall Róma szimbóluma, a Romuluszt és Rémuszt szoptató farkas. Millenniumi emlékmű: a Holt-Körös medréből kiemelkedő acéloszlopon a Szent Korona és az azt hozó arkangyalok, Gábriel és Mihály; a megalkotó művész neve Mihály Gábor. A hajónapló bejegyzései szerint éjszakai hajózások során eddig 134 busa ugrott be a hajóba, a legnagyobb 14 kilós volt. Mocsári ciprusok, Tessedik Főiskola, gyaloghíd, víziszínház. A jobbkanyar mögött a ragyogó Liget Szálloda. Medencékkel, napozókkal, belül szaunával, gőzfürdővel, a parton horgászmólókkal, kenukkal... Hazaértünk. Szarvasi vendéglátóink itt helyeztek el bennünket. Itt élve a jelent, könnyű bízni a jövőben.
