Joggal érdemelte ki a város a műemlékvédelem Europa Nostra díját, ugyanis a belváros barokk magjának rekonstrukciója nemcsak az épületek megőrzésére terjed ki, hanem az utcakép hitelességére is ügyelnek. Megőrzik a szép, régi cégéreket is, így a sétálók valóban úgy érezhetik magukat, mintha néhány évszázadot visszarepültek volna az időben (Diósi Árpád felvételei)
Bár Győr városa történelme során több alkalommal is nehéz időket élt meg, 1566-ban például egy tűzvész szinte porig égette, s a második világháborúban is jelentős károkat szenvedett, mindkét alkalommal néhány év alatt újjáépítették, hogy régi fényében pompázhasson, s építészeti ritkaságairól is gondot viselnek. A mai Győr műemlékekben a harmadik leggazdagabb város Magyarországon. A belváros barokk magjának látványa turisták sokaságát vonzza, ódon utcakövein sétálgatva patinás épületek, szobrok, apró érdekességek között kalandozhat el a kíváncsi tekintet.
A vaskakas a török időkben vált a város jelképévé. Az elbizakodott török vezetők ugyanis úgy vélték, akkor sikerül a magyaroknak visszafoglalniuk a várost, ha a széljelzőül kiállított vaskakas kukorékolni kezd, a mellette lévő félhold pedig teliholddá változik. Egy magyar katona azonban megbújt a kakas tövében, s hajnalodva jó hangosan kukorékolni kezdett, a felriadt katonáknak pedig a kelő nap fényében úgy tűnt, hogy a félhold is teliholdként ragyog. Betelni sejtvén a jóslatot, riadalom támadt közöttük, melynek során felrobbant a lőporraktár, s ez kedvező alkalomnak bizonyult a város visszafoglalására. Az eredeti vaskakas a Xántus János Múzeumban tekinthető meg
A Bécsi kapu téren magasodik Kisfaludy Károly, a Győr közelében, Téten született író bronzszobra, melyhez több legenda is fűződik. Ha szemügyre vesszük a szobrot, megfigyelhetjük, hogy Kisfaludy kezében jegyzetlapok és penna látható. Az egyik legenda szerint Kisfaludy minden reggel, kevéssel nyolc óra előtt körülnéz a téren, és felírja az iskolába igyekvő kisdiákok közül a késésben lévők nevét, de papírján a tilosban parkoló autókról is külön feljegyzést vezet, amit a szomszédos utcában található irodába naponta el is juttat
A vastuskós ház egy kétemeletes barokk épület, nevét a sarokerkélye alatt álló fatuskóról kapta, melybe a Győrben megfordult iparoslegények egy-egy szöget vertek. A vastuskó valójában az 1830-as évektől ott működő fűszerkereskedés megmaradt cégére. Ma az épületben tekinthető meg a Patkó Imre-gyűjtemény
Széchenyi villogó tekintete körbepásztázhatná akár az egész Széchenyi teret, ugyanis a valamikori, nyüzsgő piactér ma tágas, áttekinthető. Győr megújult barokk főtere mindössze burukkoló galamboktól, andalgó járókelőktől, kiskocsmák és éttermek teraszain falatozó, iddogáló turistáktól hangos, akik talán nem is sejtik, hogy a díszes tér valaha véres események színhelye volt, ugyanis a Jókai-regény hősnője, a lőcsei fehér asszony, azaz Korponainé Géczy Julianna a régi városháza börtönében raboskodott, és azzal a váddal, hogy a Rákóczi-szabadságharc idején segített az ostromló császári csapatok kezére játszani Lőcse városát, 1715-ben a piactéren, azaz a mai Széchenyi téren, hazaárulás vádjával, a tömeg szeme láttára lefejezték
A fotó tanúsága szerint nemcsak a víz-, a bor-, vagy a sörfogyasztók ücsöröghetnek egyet a törzshelyükön, kedvenc italukat kortyolgatva
Jó bornak nem kell cégér – tartja a mondás. A hordó hasán olvasható feliratnak vélhetőleg nem is a borfogyasztás, hanem a sokasodási kedv serkentése az elsődleges célja
Nem kell csalódniuk a kalandvágyó, kószáló turistáknak, ha a főbb útvonalakról letérve valamelyik sikátorba tévednek, ugyanis az ott tapasztalható középkori hangulat mellett kellemes kis zugokra bukkanhatnak, amelyekben többek között jóféle sör is kapható
A Széchenyi tér éttermeinek vendégei a téli libaétkek mellé illatos magyar pálinkát kortyolgathatnak, a kíváncsiak pedig akár a pálinkafőzés folyamatát is tanulmányozhatják a téren kiállított pálinkárium szemügyre vételével
Győr jelképe, a vaskakas mellé újabbak is társulhatnak, ugyanis a Rába torkos, mindig falatozni kész vadkacsái, gágogó, közkedvelt jelképeknek számítanak
„Az angyalokról tudunk, de nem ismerjük őket – mindegyik mindig más. Nem tudjuk, kik az angyalok, de felismerhetjük őket – bármelyiket bármikor. Az angyalok adottak – megismerésük adódik. A feladat megoldása az adott figyelem – mindig, mindenütt. Bárkiben, bármiben, bármikor, bárhogyan megjelenhet egy angyal. Éberek legyünk, hogy a jele, a jelenése, a jelenség jelentése megadassék számunkra.”
(Idézet Tóta Péter Benedek: Az angyal visszaverődései című írásából, amely a győri Műhely folyóirat legújabb, Angyal-számában olvasható)
