A feldíszített, a karácsony, az újév piros és fehér színeiben tündöklő óriásfenyő ezúttal is, mint az elmúlt több mint két évtized megpróbáltatásokkal terhes éveiben, a békét és a szeretetet hirdette, itt a szerémségi végeken is. Összefonódva a láncszemenként gyarapodó istentiszteletek üzenetével jövünk megmaradásunk zálogával.
Béke és szeretet!
Az első padban a maradékiak reménységeinek egy csoportja (I. M.)
Alapfeltétele mindennek. A többi rajtunk (is) áll. Tudásunkkal, munkákkal pedig gyarapítani tudjuk családunkat, gyülekezetünket, közösségünket, ezáltal pedig egész környezetünket. A helytállás, a derekas kiállás példája is lehet a maradéki református gyülekezet, amely anyanyelvünk, kultúránk, hagyományaink megőrzését, ápolását tűzte ki célul már megalakulásakor, 1898-ban, a kései reformáció korában. Az alapító kezdeményezők és első tagok, mint ismeretes, a római katolikus gyülekezetből váltak ki, mert annak idején nem hangzott el igehirdetés magyarul a katolikus templomban. Számos nehézséggel, megpróbáltatással kellett, s kell még napjainkban is szembesülni a maradéki gyülekezetnek. Megpróbálják ezt úgy tenni, hogy az ökumenikus együttműködést szorgalmazzák az egyházak között. Igaz, hogy ezúttal a karácsonyi, s egyben évzáró istentiszteleten nem volt jelen a katolikus pap. Simeon Žegarac pravoszláv lelkipásztor viszont köszöntötte és meg is hívta a gyülekezetet a Juliánus-naptár szerint tartott szentmisére. Mint mondta: egymás hagyományának tiszteletben tartásával gazdagabbak leszünk, és erősíteni tudjuk az együtt- vagy egymás mellett élést.
Az ünnepi műsor előadói Urbán Angélával (I.M.)
A karácsony mai olvasatáról beszélt ünnepi igehirdetésében Orosz Attila bácskai esperes:
– Maradékon különösen meghitt hangulata van a karácsonynak, mert lélekből ünneplik és ragaszkodnak egymás megbecsüléséhez az itt élők. Az ünnep ezáltal töltődik meg tartalommal, s egyben mindig valami újat is mond a karácsonyi történet. Több mint 2000 esztendő után az evangélium mindenkihez, minden emberhez szól: hívőhöz és hitetlenhez, keresztyénhez és nem keresztyénhez. Az evangélium arra tanít bennünket, hogy ne csak a múltra, hanem a jelenre is figyeljünk, mert csak így lehet teljes, csak így valósulhat meg a karácsony szeretetet hirdető üzenete. Sokan a karácsonyt a szeretet ünnepének is nevezik. Nem véletlenül.
Tegyük emberségesebbé, bensőségesebbé életünket (fotó: Stanyó Tóth Gizella)
A karácsonyi történet tanulságairól, a békéről és a szeretetről szólva Orosz esperes az önvizsgálat jelentőségéről is beszélt. Arról, hogyan tehetnénk még emberségesebbé, bensőségesebbé életünket, és ezáltal szeretteinkét, közösségünkét is. Mit tehetünk meg mi magunk azért, hogy a karácsonyi szeretetből, a megbecsülésből, a jóakaratból minden napra jusson, és ezt kölcsönösen ki is nyilvánítsuk!
A maradéki gyülekezetben az idei év felolvasó istentisztelettel kezdődött, mivel már több mint egy éve nincs állandó lelkész a faluban. Urbán Angéla, a református gyülekezet ifjú tagja felkérésre, dr. Csete Szemesi István püspök támogatásával olvassa fel vasárnaponként, illetve szükség esetén az istentiszteleteket, amelyeket előzetesen közösen készítenek elő. A gyülekezetben időnként Csete Szemesi püspök, Orosz esperes és Marton Károly bánsági esperes tart istentiszteletet. Az évzáró istentisztelet után Detelin József gondnok, Balog Irénke, Berta Zoltán, Prikel András, Ipacs Anica, Csepregi Pál, Urbán József presbiterek, valamint Berta Géza, a gyülekezet egyik oszlopos tagja Orosz esperessel beszélgetve ismételten kifejezték óhajukat, hogy mielőbb nevezzenek ki állandó lelkészt Maradékra.
Tiszteljük egymás hagyományait (S.T.G.)
A gyülekezet tagjaiból többen az elmúlt csaknem két évtizedben felújított hagyományokhoz híven részt vettek a karácsonyi szentmisén, majd a minap a pravoszláv karácsonyi szertartásokon, jelezve, hogy szeretnék, ha az ökumenikus együttműködés tovább fejlődne Maradékon.
