A szabadkai zsinagógát a közelmúltban megnyitották a látogatók előtt. A rendezvény idején felhőszakadás volt, s a látogatók megtapasztalhatták, hogy az épület beázik. A legtöbb víz a főbejáratnál lévő előtérben ömlött be a tetőn keresztül és folyt végig a falakon. A látogatók számára ez furcsa volt, hisz a tetőszerkezet nagy részének cseréjére az elmúlt években sor került.
-- A beázások azokon a helyeken vannak, amelyeket az eddig elvégzett munkálatok nem foglalnak magukba. Ezek az alsó, sarki negyedkupolák a női bejáratok felett és maga a bejárati rész, az ún. szélfogó rész. Eddig a felső tetőrészeket, tehát a központi kupolát és a sarokkupolákat cseréltük ki – hallottuk Dömötör Gábortól, a szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet szakemberétől. Mint mondta, jelenleg nincs elegendő pénz arra, hogy folytassák azokat a munkálatokat , amelyekkel e beázásokat megszüntetnék.
-- Tavaly a Műemlékvédelmi Intézet 10 millió dinárra pályázott a köztársasági művelődési minisztériumnál, ám mindössze 1 millió dinárt kaptunk, ezzel hozzá sem tudunk kezdeni a munkálatokhoz. Ezen kívül tavaly elmaradtak Szabadka község által büdzsében előirányzott összegek. S arról sem kaptam megfelelő információt, hogy mennyi pénz irányoztak elő a költségvetés-módosításban a zsinagóga részére. Mindenhova igyekszünk pályázni, két hónappal ezelőtt például a World Monunents Fund-on keresztül a Rotschild Foundation-hoz fordultunk, az épület homlokzatainak a helyreállításához szükséges eszközökért. Ez magába foglalja e beázó alacsonyabb részeket is, amelyeket minél sürgősebben meg kellene javítani. A gond, hogy habár ezek kis munkának látszanak, de nem azok. Például a bejárati részesetében, miután leszedtük a tetőszerkezetet, az alatta levő rabickupolát – ugyanis rabicbeton héjazat van alatta – is el kell szigetelni. Továbbá: a sarok negyedkupolákat teljesen újonnan kell elkészíteni rézlemezekből. Ezeknek a míves, szecessziós , díszes elemeknek az újragyártása 3-4000 euróba kerül, s összesen négy ilyen negyedkupola van. E felsorolt munkákat egyszerre kellene elvégezni.
Mint Dömötör Gábortól megtudtuk, a Zsinagóga Alapítvány számláján 800 ezer dinár van, a Műemlékvédelmi Intézetnek pedig a már említett 1 millió dinár áll a zsinagógai munkálatokra a rendelkezésre. Ahhoz, hogy a bejárati részt, ahol a legnagyobb beázás van renoválják, legkevesebb 3,5 millió dinárra lenne szükség. Nem lehet egyszerű cserépcserével megoldani a beázások megszüntetését. Ezeket a munkálatokat a homlokzatok renoválásával együtt kellene elvégezni, magyarázta a szakember.
Mint elmondta: a Rotschild Alapítvány a zsidó hitközségnek jelezte, hogy támogatni fogja a zsinagóga renoválását, ám hivatalos válasz még nem érkezett. A World Monunents Fund képviselői is, amikor elszámoltak a tetőszerkezet eddigi renoválására fordított pénzzel, nagyon elégedettek voltak, s jelezték, továbbra is hajlandóak támogatni az építkezést. Ám a világgazdasági válság megtette a magét, mert a World Monunents Fund – amely gazdagabb egyénektől gyűjt adományokat a zsinagógák renoválására, idén már a Rotschild Alapítványhoz fordult pénzért.
A szerbiai művelődési minisztérium pályázata pénteken zárul, Dömötör Gábor a Műemlékvédelmi intézet nevében ismét 10 millió dinárra pályázik, épp most tölti ki a szükséges űrlapokat.
A zsinagóga teljes felújítására egyébként 2,5-3 millió euróra lenne szükség, ám ha koncerttermet szeretnének itt kialakítani, akkor még további 1,5 millió eurót kellene az épületre fordítani.
