Különleges világba csöppen, aki ellátogat az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkba. Izgalmas időutazáson vehet részt, melynek során a letűnt idők paraszti világában találja magát. Az egykoron mindennapos, mára jórészt feledésbe merült tevékenységeknek azonban nem csupán szemlélői, de aktív részesei is lehetünk.
Megnézhetjük, sőt ki is próbálhatjuk, hogy milyen munkák vártak egykor a tanyasiakra, milyenek voltak a hétköznapjaik, ünnepeik. A paraszti világ rendjét követve minden időszakban más és más érdekességre bukkanhatunk.
Így volt ez a múlt hétvégén is, amikor első ízben hagyományos disznóvágásra invitálták a látogatókat. A népszokás szerint ugyanis András napján kezdődtek a disznóvágások, meg télen volt a lakodalmak ideje is. Egy tréfás mondás szerint azért, mert ilyenkor nem romlik el a hús és nem savanyodik meg a menyasszony...
„Körmös” pálinka és egyebek
Noha a hagyományos disznóvágás hajdanában pitymallatkor kezdődött, házigazdáink nyilván tekintettel voltak ránk, újságírókra – mi köztudottan nem egy koránkelő típusok vagyunk –, és 9 órára hirdették meg a rendezvény kezdetét. Mire megérkeztünk, az emlékpark tőszomszédságában lévő Szeri csárda udvarában már sürgött-forgott a ház népe, a népviseletbe öltözött lányoknak pálinkával és fűszeres forralt borral sikerült jó hangulatot teremteniük, közben a konyhából ínycsiklandó illatok terjengtek, javában készült a húsos, a tepertős, a sültvéres reggeli.
Mire összeállt a böllércsapat, a rendezvény főszereplője, a mintegy 150 kilós mangalica egy óvatlan pillanatban kereket oldott, de a szerencsétlen jószág néhány kör után kifulladt – és ez lett a veszte, a vége. A többit nem láttam, csak hallottam...
Törőcsik Istvánnak, a rendezvény ceremóniamesterének a jóvoltából sok mindent megtudhattuk a régi disznóvágásokról, például azt, hogy dédapáink és nagyapáink idejében a pörzsölést hagyományosan szalmával végezték. A tanyákon félreeső helyen a szegediek pedig a disznót kocsira tették, kivitték a város szélére és ott valamelyik vályogverő gödörben pörzsölték meg. Ezt aztán a múlt század ötvenes éveiben felváltották a tekerős pörzsölők. A beszolgáltatási kötelezettség miatt ugyanis az úgynevezett feketevágások idején – a szituáció ismert a Tanú c. filmből – nem volt ajánlatos nagy szalmatűzzel pörzsölni, mert mindig akadtak, akik feljelentették az illetőt. A fatüzelésű tekerős pörzsölővel azonban pincében, kamrában is lehetett dolgozni, anélkül, hogy ennek nagyobb látszata, vagyis lángja, füstje és híre lett volna. Az első tekerős pörzsölőket paraszti ezermesterek ötölték ki, majd készítették el. Egészen a nyolcvanas évekig használatban voltak, az utolsó két évtizedben azonban kiszorították a gázpalackok, illetve az ezzel történő pörzsölés.
Amíg hallgattuk a fenti ismertetőt, addig a böllérek tették a dolgukat, majd ismét rövid előadás következett, ezúttal a mangalicáról. A trianoni határmódosításig Szerbiából, illetve Romániából hajtották fel hatalmas falkákban a disznókat Szegedre. Itt fogták hizlalásba a a köznyelvben csak kukoricavárosnak titulált Rókuson. A mangalicát a nép harmados disznónak nevezte, mert egyharmadát a hús, kétharmadát pedig a szalonna, illetve a zsírréteg képezte. A XX. század első éveitől kezdtek elterjedni az angol hússertés fajták, amelyeket joksi illetve belsi néven tisztelt a szegedi nép, és ezek – miután a szalámikészítés egyre jelentősebb lett – mindinkább keresettebbé váltak, a tanyákon azonban még sokáig a mangalica volt a hagyományosan tartott fajta.
A pörzsölés
A disznó felbontása is másképpen zajlott a paraszti világban, mint manapság. Régen az orjára való bontás volt a divat, ami más mint az utóbbi évtizedekben elterjedt karajra bontás. Ez utóbbi valójában a hentesek módszere – magyarázta házigazdánk, közben „körmös” pálinkával kínált bennünket, ami nem más, mint a megpörzsölt disznó körmébe öntött pálinka, amit onnan kell felhörpinteni, mint a kupicából.
Mindent meg lehetett próbálni, a körmös pálinkától kezdve a pörzsölésen át a kolbásztöltésig
Az az igazi disznóvágás, amikor az ember kilép a meleg konyhából, s kint a talpa alatt csikorog a hó. Esni ugyan nem esett, de a csípős hideg többször is beparancsolt bennünket a csárdába, melynek hangulatos berendezése, minden tárgya a betyárok korát idézi fel. A falakon a betyárokat ábrázoló képek alatt röviden az életükről is olvashatunk, köztünk a Szeged környéki híres betyárkirályról, Rózsa Sándorról is.
Üzenet a nemzetnek
– A régi, megszokott és jól bevált, hagyományoknak megfelelő rendezvények mellett igyekszünk újakkal is gazdagítani az emlékpark kínálatát. Ezek közül a közelmúlt egyik legkiemelkedőbb eseménye a Nyeregszemle volt, amelyen a történelmi lovas hagyományokat próbáltuk bemutatni, most pedig az András-napi disznóvágási szokásokat elevenítjük fel. Ópusztaszer életében nagyon fontos a hagyományok bemutatása, őrzése és átadása, hiszen identitásunknak alapvető és fontos eleme, hogy megismerjük történelmünket, hagyományainkat, de a magyar nép életében nagyon fontos a gasztronómia is, s a kettő ötvözése számunkra nagy lehetőséget kínál – mondta Tokovics Tamás, az emlékpark igazgatója arra a kérdésünkre válaszolva, hogy milyen jellegű programokkal igyekeznek bővíteni a már meglévő kínálatot, odacsalogatni a látogatókat.
Az emlékparkban javában folynak az előkészületek a Magyarok karácsonya rendezvényre, melyet az idén ötödik alkalommal szerveznek meg a szeretet és az összetartozás jegyében.
Ezzel kapcsolatban Kovács-Seregi Szabina kommunikációs vezető elmondta, hogy felkérik a világ magyarjait határon innen és túl, hogy küldjenek legfeljebb három mondatban megfogalmazott üzenetet a magyar nemzetnek Ópusztaszerre az ünnep alkalmából. A december 17-én megtartandó ünnepségen a legszebbeket, legjelentősebbeket felolvassák, és valamennyi felkerül a nemzet karácsonyfájára. Az üzeneteket több módon lehet eljuttatni Ópusztaszerre, telefonon (+36 62 275 133), e-mailben a uzenetanemzetnek@opusztaszer.hu címre, továbbá hagyományos postai úton (a cím: 6767 Ópusztaszer, Szoborkert 68., a borítékra rá kell írni: Üzenet a nemzetnek), és elektronikus képeslap is elkészül, amely a www.opusztaszer.hu honlapon található.
Zenével szolgált a dél-alföldi Nyerere együttes
A szervezők mindenkit szeretettel várnak a december 17-én, szombaton 11 órakor kezdődő ünnepségre, melynek fővédnöke dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, díszvendége pedig Schmitt Pálné Makray Katalin lesz. Az együttlét fényét emeli majd, hogy az első ötven regisztrált, az idén kettős állampolgárságot nyert személyt is vendégül látják és megajándékozzák a Feszty-kártyával, amellyel az emlékpark egy éven át ingyenesen látogatható.
A csárdában minden a betyárok idejét idézi
