Újvidéken a kérdőívek szétosztásakor a Magyar Szó épületében, a Tudósklubban és a tanácsteremben dr. Zsoldos Ferenc, az MNT alelnöke beszélgetett a napokban az újvidéki, szerémségi és a dél-bácskai civil szervezetek vezetőivel, képviselőivel. Az összejöveteleket minden szempontból hasznosnak minősítette. A személyes tapasztalatcserét, mint mondta, semmi sem pótolja. Összefoglalójában kiemelte:
– Elég érdekes ez a dél-bácskai, újvidéki és szerémségi problematika. Nem lehet sematizálni, leegyszerűsíteni. Azért atipikus, mert 1945 után, a titói korszakban mesterségesen építettek fel egy központot. Ez azt jelenti, hogy nem természetes szerveződés eredménye volt. Kiválasztották, hogy a tömbtől távol, a fővárosban legyen, és itt, Újvidéken szocializálták az embereket. Atipikus azért is, mert az úgymond demokráciában, amikor a spontán folyamatok kezdenek érvényesülni, ismét kérdések sora merül fel. Nagyon nehéz ez a folyamat. Hogyan illeszkedjen a nemzeti közösség életébe, vagy akár ennek a térségnek az életébe? Lényeges az infrastruktúra megléte is, ami kiépült az elmúlt rendszerben, és a humán erőforrás, az, hogy az értelmiségnek egy jó része itt van. Hogyan lehetne ezt megjeleníteni az újraszerveződött nemzeti közösségnek az életében?
Sok múlik a tömbmagyarság viszonyulásán
Civilként mit látok megfelelőnek? Mindenképp szükséges lenne Újvidéken belül egyfajta helykeresést, pozícionálást megteremteni a civilek között. Egyrészt a meglévő magyar közösségi tereket nem szabad feladni, lemondani róluk, ezeket meg kell őrizni! Az is biztos (legalábbis úgy látom), hogy Újvidéken belül elég erős a feszültség a civil szféra vonatkozásában is. Ezt olyan szempontból csökkenteni kellene, hogy mindenkinek meglegyen a saját szerepe, saját terepe. Ha elvonatkoztatjuk például a politikai háttértől, jobban láthatóvá válik ez a szerep, amelyet meg tud valósítani. Itt van például a Forum-ház a belvárosban. A tájékoztatási stratégiából kiindulva civil házként is tudna funkcionálni. A másik fontos pont a Telepen a Petőfi, amely tradicionálisan a magyarok lakta városrészben van, idősebb lakossággal, amely mindenképpen igényli a művelődést. A városközpont viszont nagyon közel van az egyetemi városhoz, ahol majd ezer magyar egyetemista tanul. A fiatalok szórakozása szempontjából az Újvidéki Színház szerepe jelentős. A felsoroltakból is látszik, hogy mindegyiknek van élettere.
Felmerült a civil szövetség létrehozásának gondolata Újvidéken. Ezen az összejövetelen is elhangzott az igények megalapozta kezdeményezés.
– Erről az itt működő civil szervezeteknek kell dönteniük. Tény, hogy a civil stratégia a civil központok irányába mutat. Itt Újvidéken viszonylag erős civil szervezetek vannak. Más a helyzet Dél-Bácska más településein és Szerémségben, ahol szinte elit nélküli kis községek léteznek, gyér magyar nyelvtudással, de még mindig magyar hittel, lelkiséggel. Egyértelmű, hogy őket kívülről kell segíteni. Megindult ez a folyamat, Újvidék jelentős támogatásával hozták létre ezeket az egyesületeket. Ebben Újvidéknek a jövőben is fontos szerepet kell játszania civil központként. Véleményem szerint ebben a térségben az eddig elérteket kell tovább erősíteni, fejleszteni. A meglévő problémákra kell reagálni, az elsők között az anyanyelvápolásra. Erre eddig is nagy igény mutatkozott. Hogy ne történhessen meg a jövőben, hogy az iskolai anyanyelvápolás gyengítse a művelődési egyesületek tevékenységét.
Újvidéken sokrétű a civil szféra tevékenysége
A magyar szigetek közül talán Szerémség van a legnehezebb helyzetben. Dél-Bánságban viszont a legtávolabbi csücsökben vannak erős szigettelepüléseink, ahol még elég erős magyar közösségek léteznek, viszont Szerémségben már nincsenek, ott már csupán szórvány van. Dél-Bácska kis települései úgyszintén szórványnak számítanak. A térségben kell megtalálni a megoldásokat. A civil stratégia kapcsán, a beszélgetésekből is látom, hogy igénylik a külső támogatást. Ezt a külső támogatást Újvidékről kell megkapniuk, mert Újvidék még mindig szellemi központ.
A civil szféra szempontjából is az – erősítették meg a jelenlevő civil szervezetek képviselői. Az elmúlt több mint egy évtized tapasztalatait a jövőben még inkább a közösség javára lehetne fordítani. Dr. Csányi Erzsébet, a Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium elnöke szerint valamennyi civil szervezet komoly és meghatározó erőt jelent, főleg az, amely a fiatalokra épít. Kinőhet belőle egy másfajta tevékenység is, amely kapcsolódhat az intézményes oktatási vagy más kulturális rendszerhez. Előnyös, hogy az egyetemi város közelében, a Magyar Szóban van a székhelyük is.
Az újvidéki civil szervezetek képviselőinek egy csoportja
Emberközelibb szempontból közelítette meg Erős Ervin, a Promoart elnöke a civil szféra jelentőségét. Gyorsabban reagálhat a társadalmi jelenségekre, mint a hivatalos intézmények. Újvidéki, de dél-bácskai viszonylatban is fontos küldetést tölthet be a civil szférában a Magyar Szó-ház – mondta Tóth Báthori Erzsébet, a Kossa János Magyar Nyelvművelő Egyesület és Olvasóklub titkára. Fontos lenne az ott működő civil szervezetek számára, ha hosszabb távra köthetnék meg a bérleti szerződéseket. A Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központ egyik legnagyobb problémájaként említette Bátori József titkár a rendezetlen tulajdonjogot. Bár a tagság építette, még sincs a tulajdonában. Ennek ellenére jelentős küldetést tölt be az újvidéki, de főleg a darányi-telepi magyarság életében. A Szülők Fóruma is mindig megértésre talált a Petőfiben – mondta Pažin Farkas Julianna elnök, aki a József Attila iskola pszichológusa is. Szerencsés körülménynek számít, mert időben tudnak reagálni minden problémára. Sokat jelent az is, hogy hol székel egy-egy civil szervezet. Capar Valéria, az Újvidéki Módszertani Központ elnöke szerint a Fehér Ferenc téren lévő irodájuk a tevékenységével együtt fontos láncszemként kapcsolódik be az újvidéki civil szféra életébe.
A Forum- illetve a Magyar Szó-ház küldetésének pontos meghatározásáról beszélt Sóti Attila, a VAMADISZ alelnöke és Mór Gábor, a Vajdasági Magyar Ifjúsági Központ elnöke. Legalább tíz évig tartó bérleti szerződésre kellene alapozniuk tevékenységüket ahhoz, hogy eredményesen pályázhassanak. Sok fiatal megfordul az épületünkben működő civil szervezetekben. Kezdeményezésükre Újvidéken valószínűleg hamarosan megalakul a Civil Szervezetek Szövetsége. Gombos Dániel, a Tanyaszínház alelnöke a kulturális élet fellendítése érdekében a tevékenységek és a pályázatokon való részvétel koordinálására hívta fel a figyelmet. A források korlátozottak, ésszerűen kell gazdálkodni velük.
Palánkán a Vecsera Sándor MME önállóan működik. A Horizont tizenhat civil szervezetet tömörít
A Horizont jelenleg 16 civil szervezetet tömörít, korábban 25 tevékenységét szervezte – tájékoztatott Pécsi Elizabetta alelnök. Főleg a pályázatok írásában segítenek jelenleg is. A kis településeken működő civil szervezetek fontosnak tartják a Horizontot. Titelen jelentősen megcsappant a néptáncpróbákra járó gyerekek száma, habár az Egyesült Régiók Pártja felújította az épületet, amelyben a Tiszavirág Művelődési Egyesület működik – mondta Mikolinac Magdolna elnök. Ennek fő oka, hogy megszűnt az anyanyelvápolás. Titelen, csakúgy, mint Satrincán, és szinte minden más szerémségi és dél-bácskai településen hasonló a helyzet. Birinyi Margit, a satrincai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke szerint összefogással és külső segítséggel talán lehetne még tenni a magyar nyelv és kultúra megmaradásáért. Palánkán valamelyest jobb a helyzet, itt önállóan működik a Vecsera Sándor Magyar Művelődési Egyesület, és van saját újságjuk is, az Akácos Út. Kovácsevity Gabriella titkár és Vecsera Sándor (édesapjáról nevezték el az egyesületet) elnökségi tag szerint sok múlik a vezetőségen, de azon is, ahogyan a környezet, sőt, ahogyan a tömbben élő magyarság viszonyul a gondjaikhoz. Sokszor érzik úgy, hogy lenézik a szórványban élőket, mert nem beszélnek szépen magyarul.
Az összejövetelek résztvevői támogatták a magyar civil stratégia középtávú meghatározását. Remélik, hogy válaszokat is kapnak kérdéseikre, és hogy támogatni fogják törekvéseiket.
