Meghalt a férfi, akinek szervezetébe elsőként ültettek be genetikailag módosított sertésszívet.
A halálos szívbeteg David Bennett két hónapig élt az Egyesült Államokban végzett operáció után. Néhány nappal ezelőtt romlani kezdett az állapota, és az 57 éves férfi kedden elhunyt – közölték szerdán a marylandi kórház orvosai, akik a beavatkozást végezték.
Bennett a Marylandi Egyetem kórházában hunyt el, a halál pontos okát nem közölték. Fia dicsérte a klinikát, hogy apjának felajánlották az utolsó reményt nyújtó beavatkozást. A család azt remélte, a műtét támogatja azokat az erőfeszítéseket, amelyekkel a szervhiányon akarnak segíteni.
„Reméljük, ez a történet a remény kezdetét, és nem a végét jelenti" – idézte a kórház közleménye az ifjabb David Bennettet.
Az orvosok évtizedek óta keresik, hogyan lehetne állati szerveket használni életmentő átültetésekhez. A marylandi Hagerstonból származó Bennett azért jöhetett szóba az úttörő beavatkozás első alanyaként, mert máskülönben a biztos halál várt volna rá. Emberi szívet nem kaphatott, gépek tarották életben, minden egyéb gyógyulási lehetőséget kimerítettek.
A január 7-i operáció után a páciens fia azt mondta az AP hírügynökségnek, apja tudta, nincs garancia arra, hogy működni fog a transzplantáció.
Hasonló átültetések - úgynevezett xenotranszplantációk - korábban kudarccal végződtek, mert a páciens szervezete gyorsan kilökte az állati szervet. Ezúttal a marylandi sebészek genetikailag módosított sertésszívet használtak: a tudósok eltávolították azokat a sertésgéneket, amelyek a rendkívül gyors kilökést előidézték, és emberi géneket ültettek be, hogy segítsenek a szervezetnek a szív befogadásában.
Óriási az igény a beültethető szervek más forrásaira. Tavaly több mint 41 ezer átültetést végeztek az Egyesült Államokban, köztük mintegy 3800 szívátültetést
