Kedden is folytatódtak a kölcsönös légicsapások Izrael és Libanon között. Az izraeli hadsereg (IDF) közölte: az éjszaka is folytatták az Irán által támogatott libanoni síita fegyveresei és a rakétaindító-állomások elleni légicsapásokat. Az előző napi támadások áldozatainak száma a libanoni kormány közlése szerint 558-ra nőtt, a sebesültek száma pedig meghaladta az 1600-at.
Az IDF légiereje az utóbbi órákban is bombázta a dél-libanoni célpontokat, állításuk szerint a Hezbollah indítóállomásait, ahonnan rakétákat lőttek ki a Jezréel-völgyben fekvő Afulára és a völgy más településeire.
A konfliktus eszkalálódása miatt több légitársaság felfüggesztette járatait. A Wizz Air átmenetileg törölte tegnapi Tel Avivba és Ammanba tartó járatait. A British Airways 48 órára függesztette repüléseit, az Azerbaijan Airlines pedig egy tegnapra tervezett járatáról mondott le. Előző nap a Lufthansa jelentette be, hogy október 14-ig meghosszabbítja az Izraelbe és onnan induló járatok törlését. Ez vonatkozik az Austrian Airlines, a Swiss, a Brussels Airlines és az Eurowings gépeire is.
A United Airlines és a Croatia Airlines is lemondta összes járatát. Szeptember 25-ig nem repül a lengyel LOT és a Virgin Atlantic, 26-ig a British Airways, október 24-ig az Air India, október 27-ig a Ryanair, október végéig a Vueling, december 31-ig a Delta Airlines és az Air Canada, jövő március végéig az EasyJet.
A háború tavaly október 7-ei kezdetétől négy olyan időszak volt, amikor a biztonsági helyzet számos járat törléséhez vezetett: a háború kitörésétől december végéig, majd áprilisban, az iráni támadás után, egész augusztusban Iszmail Hanije Hamász-vezér és a Hezbollah magas rangú vezetőinek meggyilkolása után, majd most a libanoni eszkaláció miatt.
A Tel-Aviv-i Ben Gurion repülőtér továbbra is a szokásos módon üzemel, nem irányítanak át járatokat.
Washington erősítést küld
Az Egyesült Államok a regionális fesztültségek fokozódása miatt tovább növeli a Közel-Keleten állomásozó erőit. Jelenleg mintegy 40 ezer katonát állomásoztatnak a Közel-Keleten, részben az Izrael és Hamász közötti háború miatt oda vezényelt haditengerészeti kötelékek tagjaként.
A Pentagon szóvivője arról is beszámolt, hogy Lloyd Austin védelmi miniszter többször is telefonon beszélt Joáv Gallant izraeli védelmi miniszterrel. Joe Biden elnök a Fehér Házban az Izrael és Libanon közötti feszültség enyhítéséről és a gázai tűzszünet esélyeiről tárgyalt az Egyesült Arab Emírségek uralkodójával. A találkozó előtt Biden arról beszélt, hogy emberei állandó kapcsolatban állnak térségi partnerekkel, és azon dolgoznak, hogy enyhüljön a feszültség.
A külügyminisztérium szombaton arra sürgette a Libanonban tartózkodó amerikaiakat, hogy a Bejrútot ért támadások és a kiéleződő konfliktus miatt hagyják el az országot.
Peszeskján: Izrael a gázai konfliktus kiszélesítésén dolgozik
Izrael a gázai konfliktus kiszélesítésén dolgozik, ami olyan totális háborúval fenyegeti az egész térséget, amely nemcsak a Közel-Keletet, hanem az egész világot is bajba sodorhatja – jelentette ki egy New York-i sajtóbeszélgetésen az iráni elnök. Maszúd Peszeskján, aki az ENSZ Közgyűlésének ülésszakára érkezett New Yorkba, azt mondta: „nem Irán, hanem a korábbi békeígéretei ellenére Izrael az, amely újabb és újabb gyilkosságokkal, köztük idős emberek, fiatalok, nők és gyerekek, valamint kórházak és egyéb infrastruktúra megsemmisítésével destabilizálja a régiót”.
Peszeskján kérdéssel válaszolt arra a kérdésre, hogy Irán tervez-e katonai válaszlépéseket Izraellel szemben arra reagálva, hogy Izrael súlyos támadásokat hajtott végre a múlt hét közepe óta Libanonban: „Mindig arról beszélnek, hogy a Hezbollah rakétákkal támadott; de ki védené meg a mozgalmat, ha még ezt a minimumot sem tenné meg a saját érdekében?”. Hozzátette, hogy „furcsa módon mindig Iránt tekintik destabilizáló tényezőnek ahelyett, hogy megvizsgálnák a konkrét helyzetet”.
Az ukrajnai háborúról szólva tagadta, hogy Irán fegyvereket szállítana Oroszországnak, és kijelentette, Irán kész tárgyalni az állítólagos fegyverszállítás miatt ellene „alaptalanul” elrendelt szankciókról. Kijelentését azzal támasztotta alá, hogy az Ukrajna elleni orosz támadást „agressziónak” minősítette, és hozzátette, Irán kezdettől fogva elítélte azt. Teherán az ukrajnai háborút csak békés úton, párbeszéddel tartja lezárhatónak – mondta.
Aggódik az ENSZ-főbiztos
Aggodalmát fejezte ki az ENSZ emberi jogi főbiztosa a konfliktus elmérgesedése miatt, és szóvivője útján felszólította a nemzetközi színtér szereplőit, hogy akinek befolyása van a Közel-Keleten és azon túl, igyekezzen megakadályozni a válság további eszkalációját. A főbiztos szóvivője, Ravina Shamdasani genfi sajtótájékoztatóján azt mondta: a konfliktusban használt harci eszközök nagyon komoly aggályokat vetnek fel a nemzetközi humanitárius jog tekintetében.
Attól még, hogy Izrael a csapások előtt előzetesen figyelmezteti az embereket Dél-Libanonban, hogy meneküljenek, az nincs rendben, hogy a lakott területeket meg is támadják, tudva, hogy a műveletek civilekre gyakorolt hatásai óriásiak lesznek – fogalmazott.
Abdinasir Abubakar, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) libanoni képviselője arról beszélt, hogy az országban néhány kórházat teljesen leterhelt a beszállított több ezer sebesült. Értesüléseik szerint egészségügyi létesítményeket is eltaláltak a hétfői izraeli légicsapásokban, és négy egészségügyi dolgozó meghalt.
Matthew Saltmarsh, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) szóvivője menekültáradatra számít. A szervezet vizsgálja, hol tudna befogadóközpontokat kialakítani Bejrút és a Bekaa-völgy környékén. „A helyzet rendkívül riasztó és kaotikus. Menekültek tízezreit kell elhelyezni, de várhatóan a számok még tovább fognak emelkedni” – figyelmeztetett.
Nyitókép: Bejrút a déli negyedére mért csapás után (Fotó: AP via Beta)