Panama az ENSZ segítségét kéri

A panamai kormány aggasztónak nevezte az ENSZ-főtitkárnak küldött és kedden este nyilvánosságra hozott levelében Donald Trump amerikai elnöknek a Panama-csatornával kapcsolatos kijelentéseit. A levélben azt kérik António Guterrestől, hogy tolmácsolja a közép-amerikai ország aggodalmát az ENSZ Biztonsági Tanácsának. A panamai kormány arra is felhívja a figyelmet, hogy senki nem avatkozhat be az ország belügyeibe.

Trump hétfőn hozta szóba ismét a csatornát. A szövetségi törvényhozás washingtoni épületében elhangzott beiktatási beszédében közölte: „az Egyesült Államok visszaveszi a Panama-csatornát”, amelyet szerinte jelenleg valójában Kína működtet.

Emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok annak idején (kétoldalú szerződésben) nem Kínának, hanem Panamának engedte át a fontos vízi út ellenőrzését. Hétfőn azzal is megvádolta Panamát, hogy megsértette az államközi egyezményt, ráadásul a csatornán áthaladó amerikai hajóktól túlságosan magas díjat szednek be a helyi illetékesek.

Ricaurte Vásquez Morales, a csatorna irányításáért felelős vezető cáfolta, hogy Kína ellenőrizné a területet, s azt hangoztatta, hogy az ott átkelő vízi járműveket azonos elbánásban részesítik. Tagadta azt is, hogy Kína irányítaná a csatorna működését, egyúttal jelezte: a térség semlegességéről szóló szerződés miatt nem részesíthetik előnyben az amerikai zászló alatt közlekedő (kereskedelmi) hajókat. A tarifákról pedig elmondta: a hajók befogadóképessége és a rakomány típusa alapján határozzák meg, nem a származási ország szerint.

Panama elnöke keményebben fogalmazott, s visszautasította Trump kisajátítási ötletét. José Raúl Mulino Quintero ugyanakkor nyomatékosította: a csatorna Panama tulajdona és az is marad, az üzemeltetési joggal együtt. Hozzáfűzte: az ország szuverenitása nem lehet alku tárgya, az esetleges vitákat pedig párbeszéddel kell rendezni.

Peking sem hagyta szó nélkül az új amerikai elnök kijelentését. Máris megüzente, hogy soha nem avatkozott be a csatornát érintő ügyekbe és a működtetésébe sem. Mao Ning kínai külügyi szóvivő tegnap kijelentette: „Panama szuverenitása és függetlensége nem lehet vita tárgya, a csatorna pedig nem kerülhet egyetlen nagyhatalom irányítása alá, sem közvetlenül, sem közvetve”.

Trump decemberben (megválasztott elnökként) már azzal is fenyegetőzött, hogy akár katonai erővel is megszerzi az ellenőrzést a csatorna felett, ha a panamai hatóságok nem csökkentik az amerikai hajók áthaladási díját. Az egyéb indokok között említette, hogy a Csendes-óceánt és az Atlanti-óceánt összekötő vízi út „a gazdasági biztonság szempontjából” létfontosságú az Egyesült Államok számára.

Decemberben arra is figyelmeztetett, hogy elnökként nem engedi át „rossz kezekbe” a csatornát, mert az – mint mondta – nem mások hasznára lett átadva, hanem az Egyesült Államok és a Panama közötti együttműködés jeleként.

Az 1914-ben forgalomba helyezett, 81,6 kilométer hosszú mesterséges vízi úton a globális tengeri kereskedelem forgalmának öt-hat százalékát bonyolítják le, amely emiatt kiemelt fontosságú. Különösen az USA számára, hiszen a Panama-csatornán áthaladó tengeri forgalom mintegy 70 százaléka amerikai kikötőiből indul ki és oda is érkezik vissza.

A csatorna építésében vezető szerepet játszott az Egyesült Államok, amely az átadás után – koncessziós szerződés alapján, geopolitikai okokból – évtizedekig ellenőrizte és igazgatta a vízi átkelőt, illetve környékét (tíz kilométeres szélességben). A csatorna 1999. december 31-én teljes egészében átkerült Panama tulajdonába (az ellenőrzés jogával együtt) a két ország között 1977-ben aláírt szerződések alapján. Az elmúlt 24 évben a legfontosabb bevételi forrást biztosította az állam számára. A hajók ugyanis a súlyuk alapján fizetnek illetéket. Az összeg 2023-ban már majdnem elérte az ötmilliárd dollárt.