Az Egyesült Államok ismét szankciókat vezetett be a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) több munkatársa ellen. Donald Trump elnök rendelete gazdasági és utazási korlátozásokat helyez kilátásba azokkal szemben, akik részt vesznek az ICC amerikai és izraeli állampolgárok elleni jogi eljárásaiban. A bíróság elítélte az ellene hozott amerikai szankciókat, amelyekre már az első Trump-kormányzat idején is volt példa.
Közleményben ítélte el pénteken a Nemzetközi Büntetőbíróság az amerikai elnök egyik rendeletét. Donald Trump előző nap írta alá a dokumentumot, amelyben szankciókkal sújtja az ICC több tisztviselőjét. A hágai székhelyű bíróság szerint az intézkedés sérti az igazságszolgáltatás független és pártatlan munkáját.
Trump már az előző elnöki ciklusa alatt is összetűzött a bírósággal: 2020-ban Fatou Bensouda akkori főügyész és egyik munkatársa, Phakiso Mochochoko ellen rendelt el szankciókat az afganisztáni amerikai csapatok által elkövetett állítólagos háborús bűncselekmények vizsgálata miatt.
Az ICC-t 2002-ben hozták létre állandó jelleggel a háborús és emberiesség elleni, továbbá az agressziós bűncselekmények és a népirtás üldözésére. Egyének ellen emelhet vádat.
Trump legutóbbi döntésére reagálva a bíróság közölte: minden helyzetben megvédi a munkatársait, a jövőben pedig továbbra is igazságot és reményt biztosít a több millió ártatlan áldozat számára, akiket a világ különböző részein értek atrocitások. Az ICC felszólította mind a 125 tagállamát, a nemzeteket és a civil társadalmat, hogy egységesen álljanak ki az alapvető emberi jogok és az igazságosság mellett.
KOMOLY KÖVETKEZMÉNYEI LESZNEK
Az amerikai elnök azért döntött így, mert a büntetőbíróság (korábban) eljárás alá vonta az Egyesült Államok és egyik fő szövetségese, Izrael több állampolgárát. Rendelete egyebek mellett úgy fogalmaz, hogy az ICC mindkét ország esetében „illegitim és alaptalan akciókba bocsátkozott”, és „visszaélt hatalmával, amikor alaptalanul elfogatóparancsot adott ki Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő és volt védelmi minisztere, Joáv Galant ellen”. A dokumentum jelzi, hogy Washington „jelentős következményekkel járó intézkedéseket foganatosít az ICC kihágásaiért felelős személyek ellen”. Ez vonatkozhat ingatlanok és egyéb vagyoni eszközök lefoglalására. Emellett megtilthatják a büntetőbíróság tisztviselőinek és alkalmazottainak, továbbá rokonaik beutazását az Egyesült Államokba.
SZÉGYENLETESNEK TARTJÁK
Karim Khan, az ICC főügyésze 2024. május 20-án kérte fel a bíróság illetékeseit, hogy adjanak ki elfogatóparancsot Netanjahu és Gallant ellen. Még aznap ugyanezt kérte a Hamász palesztin iszlamista (terror)szervezet három főembere, Jahja Szinvár, Iszmáíl Hanije és Mohammed Diab Ibrahim al-Maszri esetében is. A három férfit népírtással, háborús és emberiesség elleni bűnök elkövetésével, gyilkosságokkal, túszejtéssel, kínzásokkal, nemi erőszakkal és fogva tartás közbeni szexuális erőszakkal vádolta meg az ICC főügyésze. (Bíróság elé már aligha kerülnek, hiszen tavaly mindhárman életüket vesztették az Izraellel folytatott háború idején.)
A Netanjahu és Galant elleni vádak között szerepelnek – a Hamász által 2023. október 7-én Izraelben végrehajtott példátlanul véres terrorakció óta – a Gázai övezetben, vagyis palesztin területeken elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekmények, továbbá népírtás, a polgári lakosság támadása, szándékos gyilkosságok, valamint éhínség, szenvedés és súlyos testi károsodás okozása civileknek, s a humanitárius segélyek megtagadása a gázai fegyveres konfliktus során.
A Nemzetközi Büntetőbíróság 2024. november 21-én adta ki az elfogatóparancsot Netanjahu és Galant ellen a Gázai övezetben elkövetett atrocitásokért, a polgári lakosság szándékos éheztetéséért, miként emberiesség elleni és háborús bűncselekményekért, amelyeket 2023. október 8-a és 2024-a május 20-a között követtek el. Az elfogatóparancs vonatkozik Ibrahim al-Maszrira is, akiről az izraeli hadsereg azt állítja, hogy tavaly nyáron végzett vele.
Netanjahu hivatala szégyenletesnek és antiszemitának nevezte a kormányfőt és védelmi miniszterét érintő bírósági döntést. Közölte ugyanakkor, hogy Izrael elutasítja „az ellene irányuló abszurd és hamis intézkedéseket és vádakat” a Nemzetközi Büntetőbíróság részéről. Az ICC-t pedig „elfogult és diszkriminatív” szervezetnek minősítette.
EGYÜTT PUTYINNAL
A Netanjahura és a Galantra vonatkozó elfogatóparancs kiemelt jelentőségű, hiszen ez az első eset, hogy a bíróság az Egyesült Államok közeli szövetségesének magas rangú tisztségviselőit vette elő. Ráadásul a döntéssel Netanjahu egy társaságba került Vlagyimir Putyin orosz államfővel, aki ellen az ukrajnai háborús bűncselekményekért viselt feltételezett felelőssége miatt van érvényben ICC-elfogatóparancs (2023. március 17-e óta), Marija Lvova-Belovával, az elnöki hivatal gyermekjogi biztosával együtt.
A Nemzetközi Büntetőbíróságnak nincs felhatalmazása az elfogatóparancsok végrehajtására, ezért a tagállamaira kénytelen hagyatkozni a gyanúsítottak letartóztatásában. Ám az ICC-tagság nem kötelező érvényű a parancs végrehajtására. Ráadásul csak kevés ország kötelezte el magát a letartóztatás mellett. Jogvédő szervezetek szerint ezzel azt üzenik, hogy nem is kell komolyan venni az ICC-t, amelyhez egyébként sem Izrael, sem az USA nem csatlakozott, de még Oroszország és Kína sem. Ennek ellenére Moszkva tavaly megtiltotta, hogy orosz területre lépjen Khan ICC-főügyész.
Nyitókép: A hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság tárgyalóterme (Fotó: AP/Beta archív)
