A térségben olyan szuperkorallok nőnek, amelyek jól gyarapodnak a tengervíz magas szén-dioxid-szintje ellenére.
Bayani Cardenas, a Texasi Egyetem hidrológusa 2019-ben azt kutatta a Luzon és Mindano szigeteket elválasztó Verde Island-szorosban, hogy az ember által kibocsátott káros anyagok a talajvízen keresztül eljuthatnak-e a tengerben elterülő törékeny korallzátonyok térségébe.
Cardenas és nemzetközi kutatócsoportja a tengervízben lévő szén-dioxid és más gázok, valamint tápanyagok forrását a talajvíznek tulajdonította. A kutatók szerint felfedezésük megmutatta, hogy a tengerben élő korallzátonyok sebezhetőek a közösségek kibocsátotta szennyvíz, a mezőgazdaságban használt vegyszerek és más melléktermékek által. "Ki tudtuk mutatni ezen a helyen azt, hogy a talajvíz a törékeny korallzátonyok környezetének részét képezi.
Kapcsolat van közöttük, amelyet a tudósok és a világ számos részén még nem ismernek el" - idézte Cardenast a texasi Egyetem közleménye.
A korallzátonyok régóta szenvednek a klímaváltozástól, különösen a 2014-17 közötti időszakban észleltek a korallzátonyok 75 százalékán nagy mértékű korallfehéredést, amelyet a tengervíz felmelegedése okoz.
Ezzel szemben korallokkal teli Fülöp-szigeteki tengerszoros térsége olyan sokszínű és élettel teli, hogy Cardenas az óceán Amazonasaként beszél róla, mivel a talajvíz által a térségbe juttatott hatalmas mennyiségű szén-dioxid ellenére a korallok jól gyarapodnak és virulnak.
