Hajszálnyi előnnyel, de megerősödve ért el választási győzelmet a Német Szociáldemokrata Párt (SPD), bő másfél százalékkal megelőzve eddigi kormánykoalíciós partnereit, a Kereszténydemokrata Uniót (CDU) és a Keresztényszociális Uniót (CSU). Az előzetes végeredmény szerint a konzervatív pártszövetséget alkotó, s a távozó Angela Merkel kancellár által is támogatott CDU-CSU eddigi legrosszabb eredményével a második helyre szorult a vasárnapi németországi parlamenti választáson. Leszereplése ellenére igényt tart a kormányalakításra, miként az SPD is, ám mindketten új partnerekkel, vélhetően a Zöldekkel és a liberálisokkal (FDP). A törvényhozás alsóházába (Bundestag) rekordszámú képviselő (735) jutott be.
Még részeredményt sem hirdettek a vasárnap megtartott Bundestag-választás után, máris kormányalakítónak jelentkezett Armin Laschet, a CDU-CSU kancellárjelöltje. Elhatározását a felmérésekről szóló eredményekre alapozta, amelyek arról szóltak, hogy csekélyke előnnyel nyertek ugyan a szociáldemokraták, de a CDU-CSU a második helyen végzett.
Szerinte azonban még így is jobbak az esélyeik egy koalíciós kormány megalakítására, mint az SPD-nek, amellyel nem kívánnak együttműködni még négy évig. Megerősítette, hogy már tárgyalt is a számításba jöhető koalíciós pártokkal.
A Laschet vezette CDU legfelsőbb köreiben és a CSU irányító testületében azonban nagy az elégedetlenség a választási vereség miatt.
Michael Kretschmer, Szászország CDU-s miniszterelnöke tegnap kertelés nélkül kijelentette: nem egyértelmű, hogy Laschetnek van-e kormányalakítási megbízása azok után, hogy „politikai földrengés történt”. Szerinte a CDU vezetésének – a történtek miatt – inkább a vereséget kellene elismernie.
A tegnap közölt előzetes végeredmény is megerősítette, hogy az SPD végzett az élen, igaz, soványka előnnyel. (Még két tartományi választáson is SPD-siker született.) A szavazatok 25,7 százalékát kapta, s ezzel a legerősebb pártként (206 képviselői hely birtokában) politizálhat a Bundestagban, amelynek minden eddiginél több tagja (735) lesz a következő ciklusban.
KARÁCSONYI KORMÁNY
Olaf Scholz, az SPD kancellárjelöltje is bejelentette már a kormányalakítási szándékát. Röviddel a választás befejezése után, szintén a részeredmények alapján készített becslésekre hivatkozva. Ő is megerősítette, hogy a továbbiakban nem akarja működtetni a nagykoalíciót a CDU–CSU-val. Már első nyilatkozatában hangsúlyozta: az SPD jogosult a kormányalakításra, a választók pedig „azt akarják, hogy a következő kancellárt Olaf Scholznak hívják”. Laschethez hasonlóan ő is azt üzente, hogy legkésőbb karácsonyig meg kívánja alakítani a kormányt.
SCHOLZ: NEMZETI ÜGY AZ EU
Tegnap pedig közölte: azoknak a pártoknak kell kormányt alakítaniuk, amelyek megerősödve kerültek ki a választásból, vagyis a nyertes szociáldemokratáknak (és az ő irányításukkal), a Zöldeknek és a konzervatív-liberális FDP-nek. (Az SPD már meg is alakította azt a – Scholz vezette – hattagú delegációt, amely tárgyalásokat kezd a Zöldekkel és az FDP-vel.)
Szerinte ez a három párt tudja, hogy miként fejlődhet, léphet előre Németország és a társadalom. Utalt ugyanakkor az EU és a transzatlanti kapcsolatok erősítésének fontosságára is. Várható Európa-politikájával kapcsolatban pedig megjegyezte: Németország „különleges felelősséget visel” a kontinensen, ezért „nemzeti üggyé kell tennie az EU fejlődését, a Kelet és a Nyugat, valamint az Észak és Dél közötti jó együttműködést, s azt, hogy ne próbálja senki uralni az Uniót”. Hangsúlyozta: a legfontosabb a demokrácia, a joguralom, a szociális állam, a piacgazdaság és a technológiai fejlődés, amit az EU-tagok csak közösen tudnak biztosítani.
MERKEL TÁVOZIK
A második helyen a CDU–CSU végzett, ám több mint hetvenéves története leggyengébb teljesítményével: a voksok 24,1 százalékát szerezte meg, s ezzel 196 mandátumhoz jutott, amelynek zöme (151) a hivatalától és a politikai élettől végleg megválni készülő Angela Merkel kancellár pártjának, a CDU-nak jutott.
Miközben a konzervatív CDU–CSU pártszövetség 8,8 százalékkal elmaradt az előző választási eredményétől (sőt ez volt eddigi legrosszabb szereplése), az SPD 5,2 százalékkal növelte szavazatai számát, a 2017-ben elért, s történelmi mélypontot jelentő 20,5 százalékos eredményéhez képest.
BAERBOCK ÉS LINDNER DÖNT
Az SPD és a CDU–CSU is a harmadik helyezett Zöldekkel, illetve az utánuk következő FDP-vel szeretne új kormányképes koalíciót összehozni. Az utóbbi két (kisebb) párttól függ tehát, hogy szociáldemokrata vagy konzervatív kancellárja lesz-e Németországnak.
Christian Lindner FDP-elnök ezzel kapcsolatban megjegyezte: neki előbb a Zöldekkel kell megállapodnia arról, hogy miként kívánnak együtt kormányozni, hiszen a két párt programja között nagyok az eltérések. Az ötletet Annalena Baerbock, a Zöldek társelnöke, kancellárjelöltje is támogatja.
Leginkább az SPD, a Zöldek és az FDP összefogása tűnik valószínűnek. Ám az sem zárható ki, hogy végül a CDU–CSU alakít kormányt a Zöldekkel és az FDP-vel. Az előbbi megoldást – a pártok színei alapján – közlekedésilámpa-koalíciónak nevezik, az utóbbit Jamaica-koalíciónak.
ZÖLDRE VÁLT A LÁMPA
Egyelőre annyit tudni, hogy a Bundestag pártjai által szélsőjobboldalinak minősített Alternatíva Németországnak (AfD) párttal egyetlen politikai szereplő sem kíván együttműködni.
Az FDP és a magalakulásuk óta legjobb eredményüket elért Zöldek mindenesetre magabiztosan vághatnak neki a tárgyalásoknak az SPD-vel, vagy akár a CDU–CSU-val. A baloldali irányultságú ökopártként is emlegetett Zöldek 14,8 százalékot értek el, és – az előző választási eredményükhöz képest – jelentősen megerősödve (118 képviselővel) jutottak be a Bundestagba. Az FDP 11,5 százalékot szerzett (a négy évvel ezelőtti 10,7 százalék után), és parlamenti frakciója 92 képviselőből áll majd.
LEMARADTAK A SZÉLEK
Rajtuk kívül még két párt jutott be a Bundestagba. Az egyik az AfD, amely 2,3 százalékkal visszaesett a korábbi teljesítményéhez viszonyítva, ám még így is 10,3 százalék voks jutott neki, illetve 83 mandátum. A másik a posztkommunista Baloldal (Die Linke), amely épphogy bekerült a Bundestagba, 4,9 százaléknyi szavazattal; ekkorka támogatottsággal 39 képviselői helyhez jutott.
A politikából tizenhat év folyamatos kormányzás után visszavonuló Merkel kabinetje az új Bundestag október 26-ára tervezett megalakulásáig marad hivatalban. Utána is működik majd, egészen az új kormány megalakulásáig, de már csak ügyvezető feladatokat lát el.
