Kijevben tárgyalt tegnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Emmanuel Macron francia államfő, aki előző nap Moszkvában egyeztetett orosz hivatali partnerével, Vlagyimir Putyinnal az Ukrajna körüli válság elhárításáról. Látványos áttörést nem hozott a bő ötórás megbeszélés, ám lehet, egy lépéssel közelebb kerültek a békés megoldáshoz. A Fehér Házban ugyanakkor Joe Biden és Olaf Scholz tárgyalt az orosz–ukrán viszályról.
Az orosz–ukrán konfliktus elsimítása és az Ukrajna körül végrehajtott nagyarányú orosz csapatösszevonások miatt kialakult háborús veszély elhárítása is kiemelt figyelmet kapott Emmanuel Macron francia és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő tegnapi tárgyalásán Kijevben. Macron felvetette a kelet-ukrajnai válság rendezésére hivatott (2015-ös) minszki megállapodások teljesítésének fontosságát is. Ezek a megállapodások zárták le a kelet-ukrajnai (a Luhanszk és Donyeck régióbeli 2014-es és 2015-ös) háborút, indítványozták a közvetlen tárgyalásokat Kijev és a Donyec-medencében élő oroszok által önhatalmúlag kikiáltott „népköztársaságok” képviselői között, illetve biztosítottak autonómiát a területek számára. Az ukrán vezetés eddig nem teljesítette ezeket a feltételeket.
A kelet-ukrajnai szakadárokat támogató Moszkva sem zárkózik el Vlagyimir Putyin orosz elnök és Volodimir Zelenszkij találkozója elől. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője tegnap közölte: Oroszország készen áll a tárgyalásra (bárkivel), ha az segít rendezni a kelet-ukrajnai problémát.
Macron még Kijevbe érkezése előtt arról beszélt, hogy előző napi moszkvai tárgyalásán (az orosz államfővel) sikerült megakadályoznia az ukrán válság kiszélesedését és „új távlatokat nyitni”. A Zelenszkijjel folytatott tárgyalás után pedig kifejezte reményét, hogy lehetséges megoldást találni. Szerinte ez a folyamat hónapokat vehet igénybe, ám addig is törekedni kell a feszültség csillapítására.
Vendéglátója azonban visszafogottabb volt. Zelenszkij azt üzente: olyan konkrét lépéseket vár el Putyintól, amelyek igazolják, hogy komolyan gondolja a deeszkalációt és az orosz csapatok eltávolítását Ukrajna határainak közeléből.
Az ukrán fővárosban tárgyalt tegnap Jean-Yves Le Drian francia, Alexander Schallenberg osztrák, Ivan Korčok szlovák és Jan Lipavský cseh külügyminiszter is. Az utóbbi három politikus előző nap a luhanszki régió közelébe (a szembenálló helyi orosz és ukrán erőket elválasztó sávhoz) is ellátogatott, ukrán hivatali kollégájukkal, Dmitro Kulebával. Erre tegnap Annalena Baerbock német külügyminiszter is vállalkozott, miután hétfőn Kijevben egyeztetett Kulebával.
Macron útja az ukrán fővárosból Berlinbe vezetett, ahol a tervek szerint csúcstalálkozót tartottak a Weimari háromszög keretében, amely 1991 óta Németország, Franciaország és Lengyelország konzultációs és együttműködési fórumának szerepét tölti be. A francia elnök mellett a tegnapi egyeztetésre hivatalos volt Olaf Scholz német kancellár és Andrzej Duda lengyel államfő is. A találkozó fő témája az Ukrajna körül kialakult helyzet, az orosz agresszió veszélye, az Egyesült Államokkal és a NATO-val szemben támasztott moszkvai biztonsági garanciák, illetve azok a vélemények és javaslatok, amelyek a napokban Moszkvában és Washingtonban mindezekkel kapcsolatban elhangzottak.
Az EU soros elnöki tisztségét betöltő Franciaország vezetőjeként Macron ugyanis hétfőn este Putyinnal folytatott több mint ötórás megbeszélést a Kremlben. Scholzot pedig aznap Joe Biden amerikai elnök fogadta a Fehér Házban. Biden a megbeszélés után kijelentette: Washington és Berlin egyetért abban, hogy diplomáciai eszközökkel kell megelőzni az orosz agressziót Európában. Céljuk elérése érdekében készek a továbbiakban is együttműködni, amibe a NATO-t és más szövetségeseiket is bevonnák. Scholzhoz hasonlóan az amerikai elnök is nyomatékosította, hogy támogatja szankciók bevezetését Oroszország ellen, ha az megtámadná Ukrajnát.
Az orosz elnök igyekezett megnyugtatni a kedélyeket. A Macronnal folytatott maratoni tárgyalás után megígérte, hogy mindenki számára elfogadható kompromisszumokra törekszik és mindent megtesz a katonai eszkaláció elkerüléséért. Közölte: sem ő, sem Macron nem akar egy olyan háborút a NATO és Oroszország között, aminek „nem lenne győztese”.
Nehezményezte viszont, hogy Washington és a NATO megpróbálja figyelmen kívül hagyni Moszkva biztonsági garanciaigényeinek három kulcsfontosságú elemét, amelyek az észak-atlanti szövetség bővítésének leállítására, katonai infrastruktúrájának jelentős leépítésére és közepes és rövid hatótávolságú támadó rakéták Oroszország szomszédságába
történő földi telepítésének tilalmára vonatkoznak. Sérelmezte azt is, hogy a NATO már évek óta fő ellenfélként és fenyegetésként kezeli Oroszországot. Kijevnek pedig felrótta, hogy semmibe veszi a minszki megállapodásokat és elutasítja a közvetlen tárgyalást a Donyec-medencében élő oroszok képviselőivel.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a francia elnök néhány javaslata „reális a jövőre nézve”, ám ezekről részleteket nem árult el. A megbeszélésen Macron azt mondta vendéglátójának, hogy célja a háború elkerülése és a bizalom kiépítése Oroszországgal. A tárgyalást követően pedig kifejtette: a már (harminc éve) hatályos nemzetközi szerződések tiszteletben tartása mellett lehetséges új megoldásokat (mechanizmusokat) kidolgozni Európa biztonságának és stabilitásának fenntartására, figyelembe véve az orosz garanciaigényeket is.
Macron szerint az elkövetkező napok döntő jelentőségűek lesznek az orosz–ukrán konfliktusban és ezért további intenzív megbeszéléseket kell folytatni. Gyors cselekvést sürgetett az eszkaláció megakadályozása érdekében.
Nyitókép: Emmanuel Macron és Volodimir Zelenszkij a tegnapi kijevi sajtótájékoztató után (Fotó: AP via Beta)
