Az Egyesült Államok polgárai ne utazzanak Afganisztánba, az ott szolgáló amerikai diplomaták többsége pedig jobban teszi, ha mielőbb visszatér hazájába. Ezt üzeni Washington az érintetteknek. Indoklásként az egyre rosszabb biztonsági helyzetre hivatkozva.
Hazarendelte nélkülözhető diplomatáit Afganisztánból az amerikai külügyminisztérium. A döntést azzal indokolta, hogy a közép-keleti országban egyre rosszabb a biztonsági helyzet, és folyamatosan nő az erőszak.
Az utasítás a Kabulban működő nagykövetség minden olyan alkalmazottjára vonatkozik, aki „képes más helyről is ellátni feladatait”. Nem tudni hányan utaznak haza, ám feltételezhetően nagyon sokan. A külképviselet azonban nem zár be, továbbra is ellátja a feladatait.
A minisztérium az amerikai állampolgároknak ugyanakkor azt ajánlotta, hogy ne utazzanak Afganisztánba. Az országban tartózkodóknak pedig azt tanácsolta, mielőbb távozzon onnan.
Az Afganisztánban állomásozó nemzetközi erők kivonásának előkészítése már javában tart. A május 1-jén kezdődő műveletet Austin Scott Miller tábornok irányítja. A csapatkivonás részeként a távozó külföldi katonák a helyi kormányhoz hű biztonsági erőknek adják át a hátrahagyott támaszpontokat és a felszerelést.
Afganisztánból nem csak az amerikai katonák távoznak, hanem a NATO-szövetségesek és a harmadik országok jelen levő fegyveresei is. A Fehér Ház nemrég közölte, hogy az Afganisztánban állomásozó amerikai csapatok mindegyike elhagyja az országot. Időközben felmerült, hogy az elnök, Joe Biden által eredetileg ismertetett szeptember 11-ei határidő előtt, már július 4-éig, vagyis az USA függetlenség napi nemzeti ünnep napjáig, be kellene fejezni a kivonulást. A másik dátum is jelképes, mivel az al-Kaida 2001. szeptember 11-én hajtotta végre a New York-i Világkereskedelmi Központ (WTC) ikerépülete, valamint a Pentagon elleni repülőgépes támadásait. Az USA vezette nemzetközi haderő még abban az évben megtámadta, és elfoglalta Afganisztánt, arra hivatkozva, hogy az ottani iszlamista rezsim menedéket biztosított az al-Kaida embereinek, köztük a szervezet vezetőjének, Oszama bin Ladennak. Külföldi, főként NATO-katonák azóta tartózkodnak az országban. Többségüket már korábban hazarendelték, ám az utóbbi néhány évben még mintegy tízezren teljesítettek szolgálatot Afganisztánban, segítve a kormányerőket a tálibok elleni küzdelemben, akik a harcukat 2001, vagyis a hatalomból történt kifüstölésük óta folytatják az állam és külföldi fegyveresek ellen.
A NATO vezette nemzetközi biztonsági erők afganisztáni missziója 2014 decemberében hivatalosan véget ért, ám külföldi katonák még utána is maradtak a terepen. A hivatalos adatok szerint jelenleg 7500-an lehetnek még, harmaduk amerikai.
Washington 2020-ban állapodott meg a tálibokkal a kivonulásról, amelynek időpontját két hete jelentette be szinte egy időben a NATO-val. A lázadók viszonzásképpen még a tavalyi egyezség részeként megígérték, hogy felhagynak a fegyveres támadásokkal, és békét kötnek a Nyugat által támogatott afgán kormánnyal. A béketárgyalások azonban zsákutcába jutottak, és a két fél közötti harcok is felerősödtek.
Az amerikai és a NATO-erők kivonulása a táliboknak kedvez, akiket eredetileg legyőzni és megsemmisíteni akartak az idegenek, majd a segítségükkel hatalomra került rezsim hadereje. Sokan most úgy ítélik meg a helyzetet, hogy Amerika és szövetségesei cserben hagyták az afgán kormányt, amely hatékony támogatás nélkül hamarosan összeomolhat az egyre nagyobb káoszban.
