Izrael és a Gázai övezetet vezető Hamász radikális palesztin szervezet (vasárnapig) betartotta a tizenegy napos konfliktusuknak véget vető, péntek hajnalban kezdődött tűzszünetet, közben egyiptomi közvetítők tárgyalnak velük a tartós fegyvernyugvásról, és hírügynökségi értesülések szerint Antony Blinken amerikai külügyminiszter a hét közepén a térségbe látogat, hogy megbeszélést folytasson izraeli és palesztin vezetőkkel.
Bár az izraeli rendőrség pénteken összecsapott palesztin tüntetőkkel Jeruzsálemben, a tűzszünet aznap hajnali életbe lépése óta a Hamász nem lőtt ki rakétákat Izraelre, és az izraeli hadsereg sem mért csapást az enklávéra.
Palesztin tisztségviselők szerint a megrongált infrastruktúra újjáépítése több tízmillió dollárba fog kerülni. Izraelben tizenhárman, a kétmillió lakosú Gázai övezetben kétszáznegyvennyolcan vesztették életüket a tűzszünet előtti napokban.
Pénteken egyiptomi küldöttség utazott Izraelbe, hogy a tűzszünet megerősítéséről tárgyaljon. A delegáció azóta Izrael és a Gázai övezet között ingázik, és a közvetett tárgyalások szombaton is folytatódtak. Az egyiptomi külügyminisztérium közleménye szerint az izraeli és az egyiptomi diplomácia vezetői szombaton megbeszélést folytattak egymással, és megállapodtak a kommunikációs csatornák további fenntartásában, a tartós béke megteremtése érdekében.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter is a térségbe utazik, hogy segítsen rendezni a helyzetet, és az újjáépítésről egyeztessen a felekkel. A washingtoni külügyminisztérium még csütörtökön jelentette be Blinken útját, de annak időpontját nem közölte. Egy bennfentes szerint a tárcavezető Izrael és Ciszjordánia mellett Egyiptomot és Jordániát is felkeresi, látogatására pedig a héten kerül sor.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szombaton konszenzussal elfogadott határozatban szólította fel a feleket a tűzszünet maradéktalan betartására, és hangsúlyozta, hogy azonnali humanitárius segítségre van szükség a palesztin polgári személyek részére, elsősorban a Gázai övezetben.
A tizenöt tagú testület a konfliktus 11 napja alatt nem tudott határozatot hozni az Egyesült Államok ellenállása miatt, amely három határozat, illetve egy Franciaország által benyújtott, az ellenségeskedések azonnali beszüntetését és a humanitárius segély akadályok nélküli szétosztását szorgalmazó tervezet elfogadását akadályozta meg.
A Kína, Norvégia és Tunézia által benyújtott, szombaton elfogadott határozat támogatta António Guterres ENSZ-főtitkár nemzetközi közösséghez intézett felhívását a Gázai övezet újjáépítése érdekében.
IZRAEL ELLENI SZANKCIÓKAT KÖVETELTEK
Zsidók és arabok együttélése mellett tüntettek szombat este Tel-Avivban, míg több nyugat-európai nagyvárosban a palesztinok melletti szolidaritás jegyében vonultak ezrek az utcára. A tel-avivi menet átvonult a városon, majd a Habima téren politikusok és művészek szólaltak fel.
Ajman Odeh, a legfőbb arab párt képviselője a kneszetben (izraeli parlament) az úgynevezett kétállami megoldás mellett szólalt fel. Két nép él itt, mindketten megérdemlik az önrendelkezés jogát – hangsúlyozta.
David Grossman izraeli író kijelentette, hogy a harc most nem az arabok és a zsidók, hanem azok között folyik, akik békében és igazságos partnerségben, illetve gyűlölködésben és erőszak közepette akarnak élni.
Közben Nagy-Britanniában, Franciaországban, Németországban palesztinok melletti demonstrációkat tartottak. A London központjában, a Viktória Rakparttól a Hyde Parkig menetelő tiltakozók Izrael elleni szankciókat követeltek, és sürgették, hogy a brit vezetés játsszon aktívabb szerepet az izraeli–palesztin rendezésben. Egyesek palesztin zászlókat lobogtattak, mások „Szabadságot Palesztinának!”, „Állítsák le a Gáza elleni légitámadásokat!” és „Szankciókat Izrael ellen!” feliratú transzparensekkel vonultak.
Franciaországban is több ezren tüntettek a palesztinokkal való szolidaritás jegyében.
– A tűzszünettel még nem oldották meg a kérdést. Ez a harc minden, az igazság, a méltóság és a jog értékeihez ragaszkodó embert érint – mondta az AFP francia hírügynökségnek Bertrand Heilbronn, a párizsi megmozdulást szervező Francia Szövetség a Palesztinával való Szolidaritásért (AFPS) nevű szervezet elnöke.
Párizsban a rendőrség csak a Köztársaság téren engedélyezett nagygyűlést. „Palesztina élni fog, Palesztina győzni fog”, „Izrael gyilkos, Macron cinkos” – skandálták a palesztin zászlók alatt összegyűlt tüntetők, Emmanuel Macron francia elnökre utalva.
Tüntetések voltak a palesztinok mellett Lyonban, Strasbourgban, Lille-ben, Toulouse-ban és Montpellier-ben is.
Berlinben több százan vonultak az utcára palesztin zászlókkal és „Szabadságot Palesztinának” feliratú transzparensekkel. A Zsidó Hang a Békéért nevű baloldali szervezet transzparensein ez volt olvasható: „Ellenezzük a berlini és a gázai zsinagógák és mecsetek elleni támadásokat.” A rendőrség szerint 500 ember jelezte részvételét a nagygyűlésen.
Frankfurtban mintegy 950 ember gyűlt össze a városközpontban, ahol a rendezvény békésen zajlott, a résztvevők betartották a járványügyi előírásokban megszabott távolságot is – közölte a rendőrség.
MERKEL FIGYELMEZTETTE A SZÉLSŐSÉGESEKET
Angela Merkel kancellár a tüntetéseket megelőzően szombaton óva intett a rasszista és az antiszemita megnyilvánulásoktól a palesztin ügyet támogató tüntetéseken. „Azok, akik a zsidók elleni gyűlöletet az utcára viszik, akik fajgyűlöletet szítanak, kívül esnek az alaptörvényünkön” – figyelmeztetett heti rádiós hangüzenetében, podcastjában Merkel. „Az ilyen cselekményeket következetesen meg kell büntetni” – hangsúlyozta.
Németországban egy héttel korábban mintegy 60 embert őrizetbe vettek, 100 rendőr megsérült a palesztin ügyért szervezett berlini tüntetésen történt erőszakos megmozdulásokon. Ezeken az eseményeken a tüntetők antiszemita jelszavakat skandáltak, izraeli zászlókat égettek, és kövekkel dobálták meg egy zsinagóga bejáratát. A kormány határozottan elítélte a történteket.
Egy berlini zsidó beszámolt arról, hogy pénteken este Berlinben három férfi megtámadta. A 41 éves férfi, aki kipát viselt, elmondta, hogy belekötöttek, majd arcon ütötték. Támadói elmenekültek. Feljelentést tett a legközelebbi rendőrkapitányságon. Ezután kórházba szállították, a kezelés után távozott.
Németországot aggasztja az antiszemitizmus újjáéledése, amelyet főképpen a szélsőjobboldal gerjeszt, különösen a 2019 októberében egy hallei zsinagóga ellen elkövetett sikertelen támadás óta, amelyet egy revizionista tézisekben jártas szélsőséges követett el.
A zsidó közösség, amely a német újraegyesítés és a volt Szovjetunióból érkező több százezer zsidó érkezése óta reneszánszát éli, rámutatott az egyes muszlim körökben uralkodó antiszemitizmusra, különösen azok körében, akik az Izraellel ellenséges arab országokból 2015-ben és 2016-ban érkeztek menekültként.
