Kevesen vannak, akik emlékezhetnek arra, hogy amikor megjelent az első modern mosógép, a Magyar Szó folytatásokban közölte az akkor már népszerű tudományos fantasztikum közkeletűen fanti regénynek nevezett termékének egyikét, amely arról szólt, hogy a mosógép hamarosan átveszi az uralmat az ember felett.
Mert meglepetés volt, hogy a mosógépnél alkalmazták először azt a hihetetlen felfedezést, hogy mire képes a gép. Programokat „jegyez meg”, és gazdájának óhajára a sok közül a kívántat hajtja végre. Hol van már a komputerizálódásnak ez a kezdeti szakasza?! Napjainkban nem a fanti regények, hanem komoly tudósok állítják, hogy az emberre leselkedő veszélynek nemcsak egyike, hanem éppen a legnagyobb veszély: a mesterséges intelligencia fellázad az ember ellen, és átveszi az uralmat.
Az történt ugyanis, hogy a világ egyik legnevesebb egyetemén, Cambidge-ben alakítottak egy Egzisztenciális Kockázatokat Kutató Központot. A komoly tudósokat felsorakoztató eme intézet közzétette az emberiséget fenyegető veszélyek tízes listáját. Ezen az első helyre tette, hogy a mesterséges intelligencia, háttérbe szorítva az embert és fellázadva ellene, átveszi az uralmat a világ felett. (Szerintük már 2075-ben az emberi intelligencia 90 százaléka mesterséges lesz, és az emberi tevékenység ennyi százalékát gépek végzik.) Az a sok veszély, amitől ma annyira félünk, csak ez után következik.
A második számú veszély, hogy „szupervárosok” jönnek létre, amelyek a borzalmak – a járványoktól a bandák uralmáig és harcáig – fészkévé válnak. A hármas számú veszély, hogy a robotok hadsereget alakítanak, és háborúzni kezdenek. Csak ezek után jönnek azok a veszélyek, amelyeket napjainkban annyit emlegetnek. A negyedik számú veszély, hogy az USA és Oroszország (ők birtokolják a világ atomfegyvereinek a 90 százalékát) vagy valaki más által kirobbantott atomháború megsemmisíti az emberi civilizációt, és beköszönt a „nukleáris tél”. Az ötödik a klímaváltozás és az emberi civilizációt fenntartó „ökoszisztéma” felbomlása. Holott már ma az a helyzet, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a légszennyeződés évente 600 ezer öt évnél fiatalabb gyereket öl meg. Nem is szólva arról, hogy a felmelegedés és a megnövekedett fogyasztás miatt fogytán lesz a víz, úgyhogy az UNICEF adatai szerint 20 év múlva 600 millió gyerek fog vízhiánnyal küszködő térségben élni, de már ma naponta 800 öt évnél fiatalabb gyerek hal meg hasmenésben, aminek oka a tiszta víz hiánya, amihez az egészségügyi viszonyok mostohasága párosul.
Ez után következnek a világűrből fenyegető veszélyek. A hatodik egy olyan nagyságú aszteroida becsapódása, mint az volt, amelyiknek következtében kipusztultak a dinoszauruszok. Egy új becsapódás 50-60 millió ember halálát okozná. Kisebb meglepetés, hogy komoly tudósok hetedik helyre teszik azt a veszélyt, hogy a világűrből érkező értelmes lények megszállják a Földet.
Csak nyolcadik, hogy éhínség sújtja és pusztítja el az emberiség nagy hányadát. Mert már 2050-ben 9,6 millió ember lesz a Földön, és ellátásukra 70 százalékkal kell növelni a világ élelmiszer-termelését, és nem biztos, hogy az emberiség erre képes lesz. Márpedig az a helyzet, hogy Nigériában, Szomáliában és Dél-Szudánban már ma 16 millió ember van az éhhalál szélén, mert a szárazság miatt nem jut élelemhez. (Nem is szólva arról, hogy az ENSZ adatai szerint a növényvédő szerek ma évente 200 ezer ember halálát okozzák.)
A tudósok a társadalom fejlődését ma már nem az osztályuralom mércéje alapján osztják a hagyományos szakaszokra: ősközösség, rabszolgatartó rendszer, feudalizmus és kapitalizmus (amihez Marx hozzátette a szocializmust és a kommunizmust, amely a jelek szerint nem jön be, mert a kapitalizmus után a „szükség társadalma” jön). Ehelyett szerintük az 5.0 típusú társadalomba léptünk be. E felosztás szerint az 1.0-ás a gyűjtögető, halászó-vadászó társadalom. 2.0-ás a mezőgazdasági, 3.0-ás az ipari és 4.0-ás a mai információs társadalom. Ez után jön az 5.0-ás társadalom, amelyben – a közkeletű meghatározás szerint – „a legfőbb erőforrást már nem az emberi beavatkozás nélküli, a természet ajándékaként fellelhető javak – növények, halak, vadak – vagy a föld és az ipari termelést megalapozó kőszén és kőolaj, esetleg információ jelenti”. És ebben a társadalomban jelenik meg az a veszély, hogy a robotok átveszik az uralmat a világ felett.
Ezt a félelmet a mesterséges intelligencia hihetetlen gyorsaságú fejlődése kelti. Szinte naponta születnek újabb csodák, és annyira a mindennapjaink részévé válnak, hogy a gyerekek előbb megtanulják kezelni őket, mint írni-olvasni. Sőt, lassan hozzá kell szoknunk, hogy a gép tökéletesebb, mint az ember. Nem alszik naponta 6-8 órát, nem felejt, és állandóan tökéletesedik. Az a gép, amelyik Kaszparovot legyőzte sakkban, egy másodperc alatt 200 millió lépés előnyét-hátrányát tudta felbecsülni. És az ember mindent megtesz annak érdekében, hogy ez a gép „ledolgozza” azt a hátrányt is, ami elválasztja az embertől. Ma már a „biomásoló” emberi bőrt gyárt, már azon dolgoznak, hogy olyan mütyürt építsenek be az ember agyába, amely megteremti az agy és a gépek közvetlen összekapcsolódását. Hát csoda, hogy elképzelhetővé vált: ez a tökéletes lény megunja, hogy egy ilyen gyatra lény uralkodjon felette? De szerintünk közvetlenebb veszély a munkanélküliség: a jósok szerint Nagy-Britanniában 15 év alatt 10 millió embert tesznek munkanélkülivé a gépek.
