Vasárnap múlt tizenöt éve, hogy a térség akkori vezetői – Alija Izetbegovic bosnyák, Franjo Tuđman horvát és Slobodan Milošević szerb államfő – jóváhagyták a daytoni békemegállapodás szövegét. Az évfordulóról csak a boszniai Szerb Köztársaságban emlékeztek meg. Valentin Inzko , a nemzetközi közösség boszniai főmegbízottja élesen bírálta a bosznia-hercegovinai államvezetést. Szerinte az ország egy helyben topog, az államhatalom pedig képtelen megoldani a belső ellentéteket.
Míg a boszniai Szerb Köztársaságban államünnepként tekintenek a daytoni békemegállapodás évfordulójára, addig a Bosznia-hercegovinai Föderációban ezúttal sem tartottak megemlékezést. Željko Komšić és Nebojša Radmanović, a bosznia-hercegovinai elnökség horvát, illetve szerb tagja szerint elképzelhető, hogy december 14-én, a megállapodás hivatalos párizsi hitelesítésének évfordulóján tartanak majd megemlékezést. Sem Komšić, sem Radmanović nem nyilatkozott bővebben a békemegállapodással vagy annak jelentőségével kapcsolatban.
Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke szerint a daytoni békeszerződés az egyetlen alapja Bosznia-Hercegovina létezésének és fejlődésének.
A bosznia-hercegovinai parlament még nem ratifikálta a daytoni megállapodást, pedig ezen az okiraton alapszik az ország alkotmánya is. Az ország három etnikumának még ma is megoszlik a véleménye a szóban forgó dokumentumról: a horvátok és a bosnyákok szerint a megállapodás nem fontos, a szerbek viszont ragaszkodnak az alkalmazásához.
Valentin Inzko, az ENSZ boszniai főmegbízottja néhány nappal ezelőtt, a daytoni megállapodás évfordulója alkalmából szervezett tanácskozáson Bécsben kijelentette, hogy ha Bosznia fenntartható állam kíván maradni, és előre szeretne lépni az euroatlanti integráció útján, olyan politikai vezetőkre van szüksége, akik készek változtatni a politizálás eddigi módszerein. A mindent vagy semmit elvet olyan politikával kell felváltani, amely kompromisszumra törekszik és kész elébe menni a másik félnek, véli Inzko.
Az osztrák diplomata szerint a daytoni békekötést követő első 11 évben jelentős előrelépések történtek Boszniában, az utóbbi négy évet azonban az egy helyben topogás, az idő elfecsérlése jellemezte. Az ország létezésének alapjait és intézményeit, s azon belül az alkotmányos kereteket rendszeres támadások érték, hangsúlyozta Inzko, aki a bosnyákokat, szerbeket és horvátokat egyaránt bírálta egyoldalú lépéseik, illetve az ország és a polgárok érdekeivel szemben álló törvények elfogadása miatt.
– Az októberi választások után eljött annak az ideje, hogy a boszniai politikusok felhagyjanak a kampány során jellemző hangos retorikájukkal, és a polgárok igazi gondjainak megoldására összpontosítsanak – szögezte le Inzko, valamint kijelentette, hogy a volt jugoszláv tagköztársaságok közötti együttműködés szorosabbra fűzése létfontosságú lehet abban, hogy csökkentse Boszniában a széleskörű etnikai megosztottságot.
A daytoni békeszerződés általános keretmegállapodás a békéért Bosznia-Hercegovinában. A Wright–Patterson légibázison jött létre az USA Ohio államában, Dayton városában. A dokumentum aláírását megelőző békekonferencia 20 napig tartott. A megállapodás volt hivatott lezárni a három és fél éves boszniai háborút és biztosítani a háborús összetűzések utáni politikai stabilitást a régióban. A megállapodás szövegét Richard Holbrooke, egykori amerikai ENSZ-nagykövet állította össze.
