„Éghajlati vészhelyzet" elrendelésére kért minden országot szombaton António Guterres ENSZ-főtitkár a párizsi klímaegyezmény elfogadásának 5. évfordulóján tartott virtuális csúcstalálkozón.
Az éghajlati vészhelyzetnek mindaddig érvényben kell maradnia, amíg nem sikerül elérni a karbonsemlegességet, azaz további üvegházhatású gáz nem kerül a Föld légkörébe – közölte Guterres megnyitva az Éghajlati Ambíció Csúcstalálkozó elnevezésű, a világ mintegy 70 országa vezetőinek részvételével tartott tanácskozást.
2015-ben Párizsban az országok megígérték, hogy az ipari forradalom előtti állapotokhoz képest 2 (optimális esetben 1,5) Celsius-fokra csökkentik az általános felmelegedést - emlékeztetett az ENSZ-főtitkár. Hozzátette ugyanakkor, hogy ezek az ígéretek önmagukban sem voltak elegendőek a cél eléréséhez, de gyakran még ezeket sem tartották be.
Guterres figyelmeztetett: ha a nemzetközi közösség nem változtat irányvonalat, a Föld ebben az évszázadban feltehetően a „katasztrofális", több mint 3 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés felé halad majd.
„Tagadhatja-e bárki is, hogy drámai vészhelyzettel nézünk szembe?" –tette fel a kérdést a főtitkár.
Guterres közölte: eddig harmincnyolc ország hirdetett éghajlati vészhelyzetet, és felszólította a többi államot, hogy csatlakozzon hozzájuk. A veszélyhelyzetet kihirdetők között van az Európai Unió, amely mind a 27 tagállamára vonatkozóan meghozta ezt az intézkedést.
A csúcstalálkozó házigazdája az ENSZ, Nagy-Britannia és Franciaország volt Chile és Olaszország közreműködésével.
A videokapcsolat segítségével beszédet mondók között volt Hszi Csin-ping kínai elnök, Narendra Modi indiai és Justin Trudeau kanadai miniszterelnök, valamint Angela Merkel német kancellár.
A korábbi klímacsúcsoktól eltérően nem terveztek tárgyalásokat. Csak azok az országok szólalhattak fel, amelyek eredményeket értek el a klímapolitikájukban, hogy nyomást gyakorolhassanak a többi résztvevőre.
A párizsi egyezmény évfordulója alkalmából az országok újabb terveket dolgoztak volna ki a globális felmelegedés csökkentésére, de az ENSZ évente megtartott klímaértekezletét a koronavírus-világjárvány miatt elhalasztották. A COP26 néven ismert rendezvény házigazdája a skóciai Glasgow lett volna a múlt hónapban, de 2021 novemberében tartják meg.
„Azt üzenem mindnyájuknak, hogy együttesen felhasználhatjuk az egész bolygó, a bioszféránk védelmére a tudományos eredményeket a koronavírusnál jóval rosszabb, jóval pusztítóbb kihívással szemben" –mondta a csúcstalálkozón Boris Johnson brit kormányfő.
A világ első környezetszennyező országa, Kína nemrégiben jelentette be, hogy 2060-ig el szeretné érni a karbonsemlegességet. Hszi Csin-ping elnök szombaton ígéretet tett, hogy 2005-höz viszonyítva több mint 65 százalékkal csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást 2030-ig, és vállalta, hogy a nem fosszilis üzemanyagok aránya a 2019. évi 15,3 százalékról mintegy 25 százalékra nő az elsődleges energiafogyasztáson belül.
A klímaegyezmény elfogadása után egy évvel megválasztott Donald Trump amerikai elnök bejelentette, kilépteti a megállapodásból a világ második legnagyobb gazdaságát.
Joe Biden, a várható következő amerikai elnök megígérte, hogy elnöksége első napján csatlakozik a párizsi klímaegyezményhez. „Azonnal megkezdem a munkát kollégáimnal a világban, hogy mindent lehetőt megtegyünk, beleértve a fejlett gazdaságú országok vezetőinek klímacsúcsát hivatali időm első száz napjában" – mondta Biden. A megválasztott elnök megismételte azt a választási ígéretét, amely szerint célként tűzi ki, hogy az Egyesült Államok legkésőbb 2050-ig nullára csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását.
A csúcstalálkozón nem vett részt Ausztrália, Brazília, India és Mexikó, amelyek egyike sem ért el jelentős eredményeket az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos jelenlegi célkitűzések területén.
