Az illegális migráció és a terrorcselekmények között van összefüggés – jelentette ki Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a szombaton Budapesten megtartott évzáró nemzetközi sajtótájékoztatóján, a németországi Magdeburg karácsonyi vásárában történt tömeges gázolásra utalva. Orbán Viktor azt mondta, Brüsszel Magdeburgot akar csinálni Magyarországból, rá akarnak erőltetni Magyarországra egy olyan migrációs szabályozást, aminek óriási a kockázata, ezt azonban nem szabad megengedni.
A kormányfő együttérzését fejezte ki a németországi terrorcselekmény miatt a német népnek és az áldozatok családjainak. Értékelése szerint nem kétséges, hogy van összefüggés az illegális migráció és a terrorcselekmények között, de még mindig vannak, akik ezt tagadni próbálják, pedig tény, hogy korábban ilyesmi nem volt, most meg van.
A miniszterelnök sikeresnek értékelte a december végén záruló soros magyar EU-elnökséget, és ezzel kapcsolatban megjegyezte: Magyarország történetének legnagyobb diplomáciai eseményét rendezték meg, több mint ezer tanácskozást tartottak, rengeteg dokumentumot fogadtak el, jelentős munkát és energiát fektettek a magyar elnökségbe. Jelezte, hogy a magyar elnökség politikai és nem bürokratikus megközelítést alkalmazott, mert három fontos, nyitott politikai kérdés – az orosz–ukrán háború, a schengeni övezet ügye és a versenyképesség kérdése – is az európai asztalon volt ebben az időszakban.
A háború ügyében jelezte: a magyar elnökségnek semmilyen mozgástere nem volt, mert az Európai Unióban súlyos és mély véleménykülönbség van az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos stratégia ügyében. Ennek ellenére úgy gondolta, hogy a helyzet súlyossága indokolja, hogy Magyarország békemissziót és békekezdeményezéseket tegyen.
A másik nyitott politikai kérdésnek a schengeni övezet ügyét nevezte, hangsúlyozva, hogy Románia és Bulgária csatlakozása nemcsak ennek a két országnak, illetve Magyarországnak jó, hanem egy európai probléma megoldását is jelentette, hiszen 13 éve blokkolták egyes tagállamok a bővítést. Hangsúlyozta azt is, hogy Magyarországnak új távlat és új lehetőség a Romániával közös határ megszűnése, hiszen növekszik a határátkelőhelyek száma, rövidebb útvonalat kell majd megtenni, könnyebb lesz a kapcsolattartás, és összességében javulni fog az életminőség ebben a határmenti térségben. Arra is kitért, januártól Magyarország folyamatosan levezényelheti az összes határőrt és rendőrt az érintett határszakaszról, ami a létszámhiánnyal küzdő közrendvédelemben rendkívül nagy segítséget jelent.
A kormányfő az EU-elnökség harmadik fontos politikai kérdéseként az európai versenyképesség romlását nevezte meg. Emlékeztetett: a budapesti EU-csúcson elfogadott versenyképességi paktumban határidőkhöz kötve rögzítették, hogy a következő fél évben kinek mi a dolga annak érdekében, hogy az európai versenyképesség romlását megállítsák és megfordítsák a folyamatot. Azt mondta, korábban ilyen dokumentum nem született, és hozzátette, komoly eredmény, hogy sikerült egyetértést kialakítani. Ehhez kapcsolódóan nagy teljesítménynek értékelte azt is, hogy a 27 agrárminiszter a magyar EU-elnökség alatt közös európai álláspontot alakított ki az agrárpolitika 2027 utáni jövőjéről. A magyar elnökséget értékelve úgy összegzett: az idő igazolta azt a magyar álláspontot, hogy érdemes bátornak lenni és vállalni a vitákat, első látásra megoldhatatlannak tűnő kérdésekben is – fogalmazott.
Beszélt arról is, hogy az amerikai elnökválasztás után az európai elit semmilyen új realitásról nem vesz tudomást, pedig ha a január 20-án hivatalba lépő új elnök, Donald Trump a töredékét is megvalósítja annak, amit vállalt, a világ hatalmas változások előtt áll. Orbán Viktor hangsúlyozta, ha komolyan veszik a megválasztott amerikai elnök üzeneteit, miszerint ha nem javítanak az amerikai–európai kereskedelem Európának előnyös, Amerikának hátrányos arányain, akkor jön a „tariffs all the way”, vagyis tarifák, ahogy „a csövön kifér”. Szólt arról is, teljesen más lesz a nyugati világ hozzáállása a migrációhoz, a családvédelemhez és a hagyományos értékekhez, a genderproblémához, illetve teljesen más lesz a hozzáállás a gazdasági kapcsolatokhoz, a háborúhoz és az abból következő szankciókhoz is.
Orbán Viktor Gulyás Gergely és Kovács Zoltán társaságában (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
Emlékeztetett arra, hogy Magyarország az orosz–ukrán háborúban minden humanitárius segítséget megadott az ukránoknak, de nem szállított soha fegyvert, és nem is fog, továbbá pénzt sem ad fegyverekre. Ismertetése szerint a háború miatt másfél millió ukrán érkezett Magyarországra, nagy részük továbbment, a friss adatok szerint 80 ezren tartózkodnak itt. Elmondta, Magyarország segítette Ukrajnát az energiaellátásban, orvosok kiképzésében, átlagban az élet mentésében is. Magyarország folyamatosan tett békejavaslatokat, most is van egy karácsonyi tűzszünetre és tömeges fogolycserére vonatkozó magyar javaslat az asztalon – tette hozzá Orbán Viktor, aki elmondta, ha véget ér a háború, akkor megszűnhetnek az európai gazdaságot gyötrő szankciók.
Úgy értékelte, a magyar gazdaság teljesen versenyképes, ugyanakkor vannak problémák, az energia a magyar gazdasági versenyképesség Achilles-sarka. Hozzátette, megütötte a versenyképességet, hogy Magyarország a háború előtt hétmilliárd eurót fordított arra, hogy energiát hozzon be, a háború és a szankciók után azonban már 17 milliárdot, vagyis kiszaladt 10 milliárd euró a magyar gazdaságból. Szerinte most arra kell törekedni és az az iparpolitikai stratégia egyik legfontosabba eleme, hogy biztosítsák, Magyarország minél olcsóbban tudjon energiához jutni.
Orbán Viktor elmondta azt is, Magyarországnak robusztus mezőgazdasága és mindenkit meglepő módon fejlődő élelmiszeripara van. Figyelmeztetett azonban, Ukrajna belépése az EU-ba nehéz helyzetbe sodorná a magyar, sőt az uniós mezőgazdaságot is. Ezért jön most létre egy olyan, erős szövetség az agrárius országok között, amely észszerűsíteni akarja Ukrajna közeledését az Európai Unióhoz – jegyezte meg Orbán Viktor, aki elmondta, úgy dolgozták ki a vendégmunkásokról szóló jogszabályrendszert, hogy az ország elhagyásának kikényszeríthetőségét is megteremtették. Ezért adtak minden országnak, amely Magyarországra vendégmunkást akar küldeni, egy átmeneti időt, hogy megalkossa a visszafogadásról szóló törvényét. Abból az országból, amelyik ezt nem alkotja meg, és nem ír alá erről szóló megállapodást Magyarországgal, január 1-jétől nem fogadunk be vendégmunkást – szögezte le.
A magyar békemisszióra vonatkozó kérdésre a kormányfő kijelentette: alig várja, hogy a stafétát valaki kivegye a kezéből, és ez az új amerikai elnök hivatalba lépésével meg is valósul. Arra reagálva, hogy Mateusz Morawiecki volt lengyel miniszterelnök lett az Európai Konzervatívok és Reformerek új vezetője, Orbán Viktor azt mondta, évtizedes, szoros, baráti mélységet elérő kapcsolatban van Mateusz Morawieckivel és tárgyalt is már vele. Kiemelte, ugyan más a „két nyáj”, a Patrióták és az Európai Konzervatívoké, a legfontosabb kérdésekben a két pártalakulat egyetért, a következő időben növekedik a közös kezdeményezések száma, és hosszabb távon intézményi együttműködés is lehetséges. Előző napi bulgáriai látogatásával összefüggésben elmondta: az ukrán területeken keresztül Magyarországra érkező energiaszállítás elnehezül, és jobb, ha azzal számolnak, hogy onnan nem jön semmi. Bulgária és Románia segítségével, velük együttműködve megvannak az útvonalaink és a forrásaink, hogy a magyar háztartásokban és a magyar gazdaságban ne legyen baj – fejtette ki, ugyanakkor egy másik kérdésre jelezte, a kormány nem adja fel energiabeszerzési terveit, tárgyal az oroszokkal és az ukránokkal is.
A NATO-költségvetés esetleges bővítése kapcsán jelezte: Magyarországot nagyon megviseli már az is, hogy két százalék fölé kell vinni a nemzeti össztermékből a honvédelemre fordított összegeket, azt szeretné, ha olyan állapotok lennének, amelyek lehetővé tennék ennek csökkentését, de a világ az ellenkező irányba halad.
A kegyelmi ügy hatásaira vonatkozó kérdésre azt mondta, hasonló eredményt szeretne látni 2026-ban is, mint a mostani európai parlamenti választáson, a Fidesz kap 45 százalékot, a második meg 30-at. Kifejtette, a kegyelmi ügy kapcsán a református egyházban kirobbant vitát majd az egyház elintézi. Kiemelte azonban, hogy egyetlen politikai döntéshozó sem háríthatja át a döntéséért viselendő felelősséget a tanácsadóira, majd emlékeztetett arra, hogy az egyház az államtól különváltan működik, mindenfajta állami beavatkozás nélkül. Ezt az ügyet az egyház a maga berkeiben megvitatta, elrendezte, és talán most már a kedélyek ott is megnyugodtak – fogalmazott a miniszterelnök.
