Tizedik évébe lépett vasárnap a polgárháború Szíriában, ahol a rendszernek sikerült megtartania a kimerült lakosságú és letarolt gazdaságú országban a kormányrudat, miközben különböző érdekektől vezérelt nagyhatalmak fitogtatják erejüket. Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű emigráns aktivistahálózat szerint legalább 384 ezer ember, köztük több mint 116 ezer civil halt meg a 2011 márciusában kirobbant konfliktusban, amely eredetileg demokráciát követelő tüntetések véres elnyomásával kezdődött.
Az ENSZ gyermekalapja, az UNICEF friss közleménye szerint 4,8 millió gyermek született Szíriában a konfliktus kezdete óta, egymillióan pedig menekült családokban, „nekik továbbra is szembe kell nézniük egy pusztító háború következményeivel”.
A háború kezdetének 9. évfordulója előestéjén Geir Pedersen, az ENSZ-főtitkár szíriai különmegbízottja sajnálkozását fejezte ki a konfliktus elhúzódása és iszonyatos jellege miatt, amely szerinte „a diplomácia kollektív csődjének a bizonyítéka”.
Orosz és iráni szövetségesei, valamint a pusztító légitámadások révén Bassár el-Aszad szíriai elnök rendszere fokozatosan foglalta vissza a 2015 óta a lázadók kezén lévő területeket, és immár az ország több mint 70 százalékát tartja ellenőrzés alatt. A háború jelenlegi legfontosabb frontvonalán, az északnyugat-szíriai Idlíb tartományban, a szélsőségesek és felkelők utolsó erősségében március óta illékony fegyverszünet van érvényben a kormányerők több hónapon át tartó offenzívája után.
A tűzszünet értelmében Oroszország és az ellenzéket támogató Törökország közös járőrei megkezdték a fegyvernyugvás betartását Idlíbben. Az orosz páncélosok és a katonai rendőrök elindultak Tronbából, hogy ellenőrizzék a stratégiai fontosságú M4 autópálya idlíbi szakaszát.
Nemcsak a háború befejezését célzó diplomáciai kezdeményezések fulladtak kudarcba, de napjainkban legalább öt külföldi hadsereg avatkozik be Szíriában. Az iráni és orosz csapatok a lázadók és a dzsihadisták támadásai miatt korábban egy időre meggyengült Aszad-rendszert támogatják.
Az amerikaiak, akik az ország északi részében állomásoznak, ahol a kurdok félautonómiát élveznek, aktívan részt vettek az Iszlám Állam terrorszervezet elleni harcban, de az iráni befolyást is ellensúlyozni kívánják. Akárcsak Izrael, amely rendszeresen intéz csapásokat a kormányerők, Irán vagy a libanoni Hezbollah állásai ellen. Törökország, amely a helyi fegyveres csoportokat támogatja, katonákat vonultatott fel az ország északi részében, így akarván elkerülni egy újabb menekültáradatot.
