A WHO szerint az új típusú koronavírus-járvány lassítása végett bevezetett karanténok lazítása újabb fertőzéshullámhoz vezethet. Ausztrália nemzetközi vizsgálattal derítené ki a ragály eredetét. Az EU csúcsvezetői pedig már a krízis utáni gyors gazdasági talpra állásról és a közösség jövője szempontjából döntő fontosságú kérdésekről tartottak videokonferenciát.
Az új koronavírus-járvány előidézte gazdasági válság kezeléséről tanácskoztak tegnap (lapzártánk után) az EU-tagállamok legfelsőbb vezetői. A megbeszélés jelentősége messze túlmutat a pénzügyeken. A korábbi három hasonló egyezkedést figyelembe véve meglepetés lenne, ha a csúcson megoldás születne.
Pedig sürgős, az egész EU jövője szempontjából döntő fontosságú kérdések kerültek terítékre, köztük a járvány utáni gyors gazdasági talpra állást elősegíteni hivatott újjáépítési alap fő paraméterei. Olyan javaslatok is napirenden szerepeltek, amelyek alapvetően új irányt adhatnak az európai integrációnak, valamint a gazdasági és monetáris uniónak.
PEKING BÍRÁL
A világ másik végében nemzetközi vizsgálat megindítását sürgette az új típusú koronavírus-járvány eredetének felderítése érdekében az ausztrál miniszterelnök. Scott Morrison független értékelést szeretne az ügyben, beleértve a kórokozó megjelenésére adott első kínai választ, illetve az ENSZ egészségügyi szervezetének (WHO) reagálását.
Peking élesen bírálta a lépést, mondván, az ausztrál vezetés Washington utasításait követi. Kínát és a WHO-t sok bírálat érte amiatt, ahogy a koronavírus-járványt kezelték.
Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója azt mondta, hogy a válság után értékelik annak a kezelését is.
A vírus a tavaly decemberi (kínai) megjelenése óta 2,65 millió embert fertőzött meg világszerte (csütörtök délelőttig), s mintegy 185 ezer ember halálát okozta; a betegségből 730 ezren gyógyultak ki.
„HOSSZÚ ÚT ÁLL ELŐTTÜNK”
A WHO főigazgatója szerint nem szabad lazítani a vírus elleni küzdelemben, mert a karantén enyhítése a járvány újbóli belobbanásához vezethet. „Hosszú út áll előttünk. Ez a vírus sokáig velünk lesz” – figyelmeztetett.
Utalt rá, hogy miközben Nyugat-Európában nagyrészt visszaszorulni vagy stagnálni látszik a járvány, Kelet-Európában, Afrikában, valamint Közép- és Dél-Amerikában egyre növekszik a diagnosztizált esetek száma.
Közölte: az otthoni karantén és a társadalmi távolságtartásra vonatkozó egyéb intézkedések sikeresen megakadályozták a fertőzés terjedését, de a vírus továbbra is veszélyes marad, sőt a világ népességének többsége továbbra is érzékeny rá. Hozzáfűzte: ez azt jelenti, hogy a járvány könnyen fellángolhat.
HUMANITÁRIUS VÁLSÁG FENYEGET
Eddigi pusztítása is épp elég fölfordulást okozott már. A járvány egyik következménye az lehet, hogy csak az idén 265 millióra emelkedhet az élelemhiánnyal küszködők tábora világon, ha a kormányok és a magánszektor nem avatkozik közbe. Erre már az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) hívta föl a figyelmet. Miközben a koronavírussal küzdünk, egy éhínségjárvány szélén állunk – jelentette ki David Beasley, a WFP vezérigazgatója.
A problémát csak súlyosbíthatják a fegyveres konfliktusok, afrikai sáskajárások, és a gyakoribbá váló természeti csapások, illetve gazdasági válságok miatt. Ennek következtében a világ 2020-ban a II. világháború óta nem tapasztalt humanitárius válsággal szembesülhet. Hangsúlyozta: hónapokon belül bibliai méretű éhínségekkel szembesülhetnek három tucat országban, ha nem készülnek föl és cselekszenek.
FÉLNEK A GAZDASÁGI VÁLSÁGTÓL
Tartós veszélyre figyelmeztet a Robert Koch német közegészségügyi intézetet is. A ragály miatt már mindegyik német tartományban maszkviselési kötelezettséget vezettek be a közösségi közlekedésben és a kiskereskedelmi üzletekben.
A március közepétől hatályos korlátozásokkal sikerült ugyan lassítani a vírus terjedését, de ennek ellenére érvényben marad a társas távolságtartás szabálya Németországban.
Az országban azonban a vírussal kapcsolatos aggodalmakat kezdi háttérbe szorítani a félelem a gazdasági válságtól.
MERKEL PÉNZT ÍGÉR
Angela Merkel kancellár tegnap kijelentette: a járvány a német történelem II. világháború utáni korszakának legnagyobb kihívása. Szerinte az utóbbi hetek intézkedései sikeresek voltak, de nem szabad a korlátozások könnyelmű lazításával kockáztatni az eredményeket. Továbbra is „vékony jégen járunk”, s nem a járvány lecsengésének szakaszában, hanem a legelején – hangsúlyozta, hozzátéve: mindenkinek meg kell barátkoznia a gondolattal, hogy sokáig kell még fertőzésveszélyben élni. Merkel ugyanakkor jelezte: összeurópai léptékű gazdaságösztönző program szükséges a járvány ellensúlyozására, amelyet Berlinnek azzal is támogatnia kell, hogy átmenetileg jelentősen növeli befizetéseit az EU költségvetésébe.
ADOMÁNYOKRA SZORULNAK
Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az óvintézkedések fenntartásának súlyos társadalmi-gazdasági hatásai lehetnek, amelynek jelei már látszanak. Segélyszervezetek szerint Nagy-Britanniában tömeges éhínség fenyeget a vírus elleni korlátozások miatt. Közlésük alapján a szigetországban csaknem 1,5 millió embernek nincs pénze élelemre, és több mint egymillióan vesztették el minden bevételüket a koronavírus-ellenes korlátozások miatt.
Több másik országban is hasonló a helyzet: médiariportok tucatjai készültek már világszerte olyan emberekről, akik elveszítették a munkájukat, nincs mit enniük, és önkéntesek segítségére, illetve adományokra szorulnak.
KÍNÁBAN MÁR NINCS ÁLDOZAT
Európa két legkritikusabb része továbbra is Olaszország (csütörtök délelőttig 187.327 ezer regisztrált fertőzöttel, s mintegy 25 ezer áldozattal) és Spanyolország, ahol 22 ezren haltak meg és több mint 213 ezren fertőződtek meg.
Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a járvány terjedése mindkét országban lassul. A ragály európai gócpontjának számító Olaszországban az utóbbi négy napban folyamatosan csökkent az aktív fertőzöttek száma.
Globálisan a legrosszabb a helyzet továbbra is az Egyesült Államokban, ahol mintegy 849 ezer fertőzöttet regisztráltak és majdnem 48 ezren hunytak el. A járvány eredeti központjaként számon tartott Kínában viszont – hivatalos közlés szerint – már bő egy hete nincs halálos áldozat.
|
Mi mennyi? Mivel viszonyítási alap nélkül nem tudni, hogy mi mennyi, valami sok-e vagy kevés, ezentúl naponta referenciaértékeket teszünk közzé, amivel – reményeinek szerint – az aktuális járványra vonatkozó adatok érthetőbbek és áttekinthetőbbek lesznek. ► Naponta világszerte mintegy 360 ezer ember születik (óránként 15 ezer), 150 ezer pedig meghal (óránként 6250). A halálesetek kétharmada (100 ezer fő) az ún. természetes okokra, az időskori végelgyengülésre vezethető vissza. ► A WHO adatai szerint globális szinten évi 290.000–650.000 között mozog a szezonális influenzához köthető halálozások száma. Legenyhébb lefolyású náthalázas esztendő esetén ez napi 794, havi 24 166 elhunytat jelent, sok fertőzöttel járó esztendő esetén napi 1780, havi 54 166 személy halálát jelenti. ► Az új típusú koronavírussal való fertőzés okozta betegség (Covid–19) szövődményei következtében – december végétől eddig – összesen 185.156-an haltak meg. |
