Egy megszenvedett világ mérleget készített a koronavírus-járványról, és a héten már elindult a kikényszerített védelmi intézkedések fokozatos leépítése felé.
Fotó: Ótos András
A mérleg azt mutatja, hogy 193 országot és területet sújtott a járvány, amely (a hét eleji adatok szerint) 3,6 millió embert betegített meg és 257 ezer ember halálát okozta. A legsúlyosabban érintett ország az Egyesült Államok 1,1 millió beteggel és 67 ezer halottal. (New Yorkban a lakosság 21 százaléka beteg, összehasonlításként Franciaországban 5,7 százalék, a gazdaság 4,8 százalékkal, az autóvásárlás 16 százalékkal visszaesett.) Olaszországban 27.682, Nagy Britanniában 26.097, Spanyolországban 24.275, Franciaországban 24.081 halott volt.
A védelmi intézkedések leépítésével pedig az a helyzet, hogy például Olaszországban az emberek május 4-étől indokolt esetben elhagyhatják lakókörzetüket, találkozhatnak a nem együtt élő családtagok, 18-ától felszabadul a kereskedelem, megnyílnak a könyvtárak, június 1-jétől pedig a piacok, az éttermek, a fodrász- és kozmetikai szalonok. Ausztriában május 15-én megnyílnak az éttermek, 20-án az uszodák, a szállodák és a szabadidős létesítmények. Spanyolországban hétfőtől megkezdhették az edzést a csapatok stb.
A politikusok persze óvatosak. Giuseppe Conte olasz miniszterelnök kijelentette: még nem értek meg a feltételek a mindennapi élethez való visszatérésre. Édouard Philippe francia hivatali kollégája pedig arra figyelmeztetett, hogy még sokat kell tenni a normális helyzet helyreállításáért. De bizonyos következtetések már levonhatóak abból, hogy a járvány miként hatott a kormányok és az ellenzék viszonyára az országokon belül, s milyen hatással lesz a helyzet, az EU jövőjének alakulására.
Egy-egy országban a kormányok fő gondja az volt, hogy a járvány minél kisebb mértékben faragja le támogatottságukat, az ellenzék pedig azt kereste, hogyan lépjen fel ebben a helyzetben. A kormányt illetően voltak fanatikus hívek, akik a vezetés érdemének próbálták feltüntetni, hogy náluk jobb a helyzet, mint másutt. Ez az érvelés azonban visszafelé sült el. Mert egyrészt az, hogy a vírus nem jelent meg néhány országban nem azt mutatja, hogy ott legjobb a rendszer, a kormány. Másrészt, az ilyen dicsekvést szinte szabályszerűen a járvány fellobbanása követte.
Ráadásul jött a visszavágás: mások politikájának lejáratása formájában. A pozsonyi Új Szó megírta: az Orbán-kormány félve, hogy csökken támogatottsága nem tette meg a szükséges lépéseket, aminek következményeként Magyarországon sokkal többen haltak meg a vírusfertőzésben, mint Szlovákiában. A lap emlékeztet: Magyarországnak kétszer annyi lakosa van, mint Szlovákiának. A megbetegedés majdnem egyformán történt: egymillió lakosra Szlovákiában 254,7, Magyarországon pedig 255,8 fertőzött jut, ámde Magyarországon 272, Szlovákiában 18 halott volt. (Azóta 25:373-ra változott az arány.) Nem erre válaszul, de valószínűleg ennek hatására a Magyar Hírlap megírta: torzítanak az európai halálozási statisztikák.
Sokkal érdekesebb az, hogyan hat ez a csapás az európai helyzet alakulására. Mindjárt a járvány kitörésekor megszólaltak az euroszkeptikusok. Abban a (tév)hitben, hogy újabb csapást mérhetnek az EU-ra fennhangon azt kezdték firtatni: hol van most Európa, miért ilyen tehetetlen és tétlen ebben a válságban. Azt nem fogták fel, hogy a súlyos állapot jelentős része a határok lezárásának a következménye. Még kevésbé értették meg, hogy tulajdonképpen egy erősebb Európát követelnek, az általuk gyűlölt Európai Egyesült Államok mellett érvelnek.
Ezzel kapcsolatban volt egy félreértés is. A helyzetet látva a belgrádi Politika csodálkozva megírta, hogy Magyarország több pénzt kap az EU-tól, mint Olaszország. (Magyarország 5,6 milliárd eurót, Olaszország pedig csak 2,8 milliárdot.) A lap azonban nem vette figyelembe, hogy ennek semmi köze a koronavírushoz. Arról van szó, hogy Magyarország azok közé a tagállamok közé tartozik, amelyek többet kapnak vissza az EU-tól, mint amennyit annak közös kasszájába átutalnak, a fejlettebb Olaszország viszont többet fizet be, s kevesebbet juttatnak neki vissza.
Az EU-nak több évre szóló költségvetése van, amelyben szó sincs a járványról.
Mindössze 800 millió eurója van a katasztrófák elleni fellépésre, ebből adhat most a járvány következményeinek enyhítésére, esetleg megpróbálhat átcsoportosítani más alapokat, ami a jelenlegi helyzetben nem könnyű. Csak most született meg a döntés, hogy a 2021-től kezdődő új, hétéves költségvetési ciklusban irányozzanak elő valamit a járvánnyal kapcsolatos kiadásokra is.
Ha azt akarjuk, hogy hasonló esetekben az Unió hatékonyabban lépjen fel, hogy önállóbban, a helyzetnek megfelelőbben járjon el, akkor további lépéseket kell tenni a közösség szorosabbá tételére. Ilyen esetekben nem az évekkel korábban konszenzussal kialakított kötöttségektől gúzsba kötve lehetséges a határozott intézkedések feltételeinek megteremtése. Az EU már messze jutott az Európai Egyesült Államok megteremtésében. Már létezik a közös határ, a közös pénz, megtették az első lépést a közös külügyminiszteri poszt kialakításra, már van javaslat az euróövezet közös pénzügyminiszterének kinevezésére. Most el kell döntenie, hogy milyen irányban haladna tovább.
Egyik lehetőség az, hogy a koronavírus elleni küzdelemben szerzett tapasztalat hatása meggyorsítja annak az Európának a megteremtését, amely nemcsak kellőképpen képviselheti a kontinens érdekeit a most alakuló új világrendben, hanem a válságos helyzetekben is határozottabban, önállóbban, hatékonyabban léphet fel.
