Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium (IM) parlamenti államtitkára szerint a svéd politikai vezetés köztudottan migránspárti, a saját országát már elárasztotta migránsokkal, a magyar kormány viszont ezt továbbra sem akarja.
Völner Pál az MTI-hez eljuttatott közleményében arra reagált, hogy Svédország beavatkozik az Európai Bizottság oldalán a külföldről támogatott civil szervezetekre vonatkozó jogszabály miatt Magyarország ellen indított perben az Európai Bíróságon. A svéd kormány honlapján megjelent közlemény szerint „a kormány szorosan figyelemmel követi a magyarországi fejleményeket, aggodalommal töltik el azok a magyar és nemzetközi jelentések, amelyek szerint az országban gyorsan romlik a civil szervezetek helyzete”. Ann Linde svéd EU-ügyi miniszter kiemelte, hogy az ellenőrző szerepet betöltő civil társadalom nélkülözhetetlen előfeltétele a demokratikus fejlődésnek és a jogállamiságnak.
Völner Pál a svéd kormány döntésére reagálva hangsúlyozta: bevándorláspárti erők akarnak beavatkozni Magyarország belügyeibe. Úgy folytatta: az eddig is tudható volt, hogy a külföldről finanszírozott, bevándorláspárti szervezetek a saját érdekükben lobbiztak is a magyarországi svéd nagykövetnél.
A magyar kormány szerint viszont az lenne célszerű, ha mindenki a saját problémájával törődne. Jelezte, a kormánynak a magyar emberek a legfontosabbak, a jövőben is az ő biztonságuk lesz számukra az első, ezért állnak a brüsszeli vita elé.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy a „Soros-hálózat” átvilágítása miatt továbbra is létjogosultsága van a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvénynek, ezzel a magyar emberek elsöprő többsége is egyetért, a nemzeti konzultációban a válaszadók 99 százaléka a törvény mellett állt.
Völner Pál ismertette: az Európai Bíróság előtti eljárásokban valamennyi tagállam jogosult részt venni, amennyiben ki akarja fejteni álláspontját; ezt Magyarország is sokszor megteszi, nem csak magyar ügyekben. A bizottság által kezdeményezett kötelezettségszegési eljárásokban ugyanakkor a tagállamok jellemzően egymás oldalán avatkoznak be, nem a bizottság oldalán – tette hozzá. A svéd kormány döntése szerinte azért is meglepő, mert Svédország „a transzparencia éllovasa”, míg a bizottság által kifogásolt magyar jogszabály is az átláthatóságot hivatott biztosítani.
Közölte: a svéd kormány által később benyújtandó érdemi észrevételeket a kormány megvizsgálja majd, és azokra az eljárás keretei között reagál. A beavatkozástól függetlenül, a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvénnyel kapcsolatban az Európai Bizottság által indított eljárásban a kormány mind a pert megelőzően, mind a bíróság előtt kifejtette érveit, amelyekkel cáfolta a bizottság által felvetett kifogásokat – közölte Völner Pál.
