Az Európai Uniónak a hatáskörébe kellene vonnia az őshonos kisebbségek jogvédelmének ügyét – mondta Szili Katalin miniszterelnöki megbízott a Kárpát-medencei magyar jogvédelemről rendezett csütörtöki, budapesti konferencián.
A határon túli autonómiaügyek egyeztetési eljárásaiban közvetítő miniszterelnöki megbízott a Kisebbségi Jogvédő Intézet rendezvényén tartott előadásában arról beszélt: jelenleg az EU berzenkedik attól, hogy foglalkozzon a kérdéssel.
Mint mondta, az EU addig foglalkozik a kisebbségekkel kapcsolatos állami hozzáállással, amíg „egy-egy ország leteszi a vizsgát az uniós felvételi során”, aztán nem foglalkozik vele, és bármilyen fellépést sürgetnek az autonómia területén, az EU, a tagállami hatáskörre hivatkozva, nem foglalkozik a kérdéssel.
A miniszterelnöki megbízott előadásában azt vizsgálta, mennyire szolidáris Európa az őshonos kisebbségeivel, és úgy vélte, a jelenlegi szabályozás egyetlen pozitívuma, hogy az emberi jogok deklarálásán keresztül rögzíti az őshonos kisebbség tagjait egyes emberekként megillető jogokat, ugyanakkor hiányolta az őshonos kisebbség pontos definícióját, kifogásolta a közösségi védelem és a végrehajtási kontroll hiányát.
A miniszterelnöki megbízott megköszönte az intézet munkatársainak az áldozatos munkát, hogy kiállnak a magyarokért, a magyar közösségekért. Jelezte: szomorúsággal tölti el ugyanakkor, hogy a nemzetközi szabályozásban elismerik a kollektív bűnösség elvét, de a közösségi jogokat egyáltalán nem.
Szili Katalin vázolta az őshonos kisebbségek védelme érdekében szükséges feladatokat is, első helyen említve, hogy a nemzetközi intézményrendszerekben folyamatosan napirenden kell tartani a kisebbségek és az autonómia kérdését, be kell mutatni a jogsérelmeket, jogfosztásokat, és ezeket peresíteni kell.
Kifejezte reményét, hogy a Minority SafePack kisebbségvédelmi kezdeményezéssel kapcsolatban a következő Európai Parlament érzékenyebb és fogékonyabb lesz. Szükségesnek nevezte a tagállami ellenállások minimalizálását, amelynek szavai szerint jó eszköze lehetne a kisebbségi jogok folyamatos monitorozása.
Szili Katalin hivatkozott Varga Zs. András alkotmánybírónak, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárának a konferencián elmondott szavaira, hogy az autonómia biztosítása nem korlátozza a nemzetállami szuverenitást. A miniszterelnöki megbízott szerint ennek tudatosítása is elengedhetetlen.
Fontosnak nevezte az őshonos kisebbségek definiálását is, valamint azt, hogy rádöbbentsék az EU-t arra, hogy különbséget kell tenni az őshonos kisebbségek és az újdonsült európai polgárság várományosai között. Felhívta a figyelmet arra, hogy az európai polgárok 10 százaléka őshonos kisebbséghez tartozik, 5 százalék pedig bevándorló. Mint mondta, az őshonos kisebbség tagjai akaratuk ellenére kerültek ebbe a helyzetbe, közös történelmük és kultúrájuk Európához köti őket, és az asszimilációjukra törekednek, miközben a bevándorlók saját akaratukból kerültek ebbe a helyzetbe, eltérőek a hagyományaik, idegen a kultúrájuk, és mérhetetlen toleranciát követelnek magukkal szemben.
Mint mondta, kötelező erejű, egységes szabályozásra lenne szükség az őshonos kisebbségek védelme ügyében, és ehhez kapcsolódóan egy implementációs kontrollra is. Jelezte: 2024-ben Magyarország tölti be az Európai Unió Tanácsának elnöki tisztségét, ezt jó alkalomnak nevezte arra, hogy ezzel a témával „tematizálja” Magyarország az EU-t.
******
Európa-érem Bata Jánosnak
Bata János költő, publicista, műfordító, az Aracs folyóirat főszerkesztője Európa-érem újságíródíjban részesült. A kitüntetést Molnár Pál nyújtotta át a Kisebbségi Jogvédő Intézet tegnapi, csütörtöki konferenciáján.
A 2000-ben alapított díjat minden évben valamely európai szellemiségű médiakonferencián adják át. Több határon túli díjazottja van már a rangos elismerésnek, Vajdaságból 2006-ban Léphaft Pál karikaturista részesült Európa-éremben.
