Sokféle politikai elképzelés csapott össze az idei európai parlamenti választás kampányában, a sokféle irányzat mögül mégis jól kitapinthatóan két tábor látszott körvonalazódni. A számos nézeteltérés ellenére abban mindkét tábor egyetértett – politikai állásfoglalástól függetlenül –, hogy sorsdöntő választás előtt áll a jelenleg 28 ország alkotta Európai Unió.
Fotó:Beta/AP
Ma már többet tudunk arról, hogy a kettő közül melyik tábor szerzett nagyobb politikai képviseletet, és szerezte meg ezáltal az előjogot, hogy kijelölje, milyen irányba indítja el a válaszúthoz érkezett Európa szekerét.
A nap folyamán összesen 593 mandátum sorsa dőlt el az Egyesült Királyság európai uniós kilépésének halasztása miatt továbbra is 751 tagú Európai Parlamentben. Ha a britek kilépnek, a 73 brit képviselő mandátuma megszűnik, és a parlament létszáma 46-tal, 705 képviselőre csökken, mert a 27 mandátumot 14 másik tagállam között osztanak szét.
Szavaztak Magyarországon is az ország történetének negyedik EP-választásán. Az összesen 10.277 szavazókör reggel 6 órakor nyitott, és este 7 óráig várták a mintegy 7,9 millió választásra jogosultat.
És szavaztak levélben – először az EP-választáson – a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok, köztük a szerbiai kettős állampolgárok is. Tegnap annyit tudhattunk erről, hogy vasárnap reggelig ötvennégyezer levélszavazat érkezett vissza a Nemzeti Választási Irodához, ebből 43 ezernek az azonosító nyilatkozatát már ellenőrizték. Az iroda honlapján elérhető adatok szerint a legtöbb levélszavazat – mint várható is volt – Szerbiából érkezett.
