Nyártól nem szabad fürödni a székelyföldi Szent Anna-tóban. A tiltótáblákat az elmúlt napokban állította fel a tó környékén a Szent Anna-tó és a Mohos-tőzegláp környezetvédelmi terület gondnoka. A fürdőzés betiltása szerepel a rezervátum nemrég életbe lépett igazgatási tervében, amely 2017. december 12-én jelent meg a Hivatalos Közlönyben.
Románia egyetlen vulkanikus tavát kizárólag eső és hó táplálja, az ember által bevitt vegyszerek pedig ártanak az élővilágának – mondta el a Háromszék című lapnak nyilatkozva Gavrilă Hadâmbaş, a Szent Anna-tó és a Mohos-tőzegláp természetvédelmi terület őrző-védő szolgálatának vezetője, hangsúlyozva, hogy a szennyezést a fel nem szívódott napvédő szerek okozzák.
A fürdőzés tiltása abban a tervben szerepelt, amelyet a Natura 2000-es környezetvédelmi terület gondnoka, az Ecos Club kft. nyújtott be a román környezetvédelmi minisztériumhoz. A terv a tárca jóváhagyásával és a román hivatalos közlönyben történt decemberi közléssel vált hatályossá. Kerezsi László, az Ecos Club Kft. vezetője az MTI-nek elmondta: a tiltás nem vonatkozik azokra a sportolókra, akik verseny keretében úsznak a tóban. A verseny szervezőjének előzetesen a vízügyi hatóságtól kell engedélyt kérnie. A környezetvédelmi terület gondnoka közölte, a hegyi csendőrséget hívhatják segítségül az új szabályok esetleges megsértőivel szemben, hiszen a gondnokság nem jogosult a szabálysértők igazoltatására.
Kerezsi László becslése szerint évente 32–40 ezer turista látogatja meg a tavat, és a látogatók többsége jelenleg sem a fürdőzés kedvéért érkezik. Hozzátette: a nyári fürdőidényben inkább a környező települések lakói jönnek fürdőzni a tóra. Ennek ellenére valószínűnek tartotta, hogy kismértékben csökkenni fog a tó látogatottsága.
A környezetvédelmi terület népszerűsítésére és megóvására alapított Pro Szent Anna Egyesület vezetője, Dósa Elek Levente az MTI-nek elmondta: többek között ők javasolták a fürdőzés betiltását. Nem tettek ugyanis jót a tó vizének a nyári idényben fürdőző turisták, akik révén naptej és testápoló szer került a vízbe. A civil aktivista elmagyarázta: a tó tulajdonképpen a vulkánkráterbe lehulló esővizet tárolja, sem forrása, sem lefolyása nincsen, ezért vize csekély mértékben képes az öntisztulásra.
A 950 méteres tengerszint feletti magasságban elterülő Szent Anna-tó felülete mintegy húsz hektár, legnagyobb mélysége hét méter. Évtizedekkel korábban még a partján is lehetett sátorozni, igaz, akkor inkább a környékbeliek jártak fel, nagyrészt gyalog, és jóval kevesebben, mint manapság.
