A nüanszokon múló elnökválasztás

Csupán még három hét és elérkezünk az egész világ által kitüntetett figyelemmel kísért amerikai elnökválasztás napjához. Az idei választás rendhagyó lesz, hiszen nagyon sokáig úgy tűnt, hogy ismét a négy évvel ezelőtti elnökjelöltek mérethetik meg magukat, azonban az év első felében ez egyre valószínűtlenebbé vált. Joe Biden jelenlegi elnök már hajlott kora miatt nem tudja maradéktalanul ellátni hivatali teendőit, ugyanakkor a közelmúltbeli megnyilvánulásai finoman fogalmazva is sokszor kínos helyzetbe hozták a kabinetjét.

A Demokrata Párt augusztusi jelölőgyűlésén, főként az azt megelőző, Biden számára botrányosan rosszul sikerült televíziós elnökjelölti vitát követően, az eddigi alelnököt, Kamala Harrist szavazták meg elnökjelöltnek. A felmérések szerint Harris a legutóbbi elnökjelölti vitát követően még szeptember végén országos szinten is négy százalékponttal vezetett Trump előtt, azonban az előnye mostanra egyre fogyatkozni kezdett. Harris főként azon szavazópolgárok támogatását élvezi, akik elégedettek a gazdasági helyzettel és saját anyagi körülményeikkel, ugyanakkor kedveltebb személyiségnek tartják ellenfelénél.
 

A másik oldalon az a Donald Trump áll, aki a közelmúltban leginkább az ellene elkövetett merényletkísérletek miatt került a figyelem középpontjába. Az exelnök támogatottságát jelentősen növelték ezek az esetek, valamint egyebek mellett azok körében is támogatást élvez, akik kedvezőtlennek ítélik meg az ország gazdasági helyzetét. Trumpnak a kampány során tett hajmeresztő kijelentései is felborzolták a kedélyeket, elég ha csak a „macskaevő” haitiek tömeges kitoloncolására gondolunk, de szintén feltűnést keltett a harmadik világháború néhány hónapon belül történő kirobbanására vonatkozó jóslata is, ami szerinte a demokrata kormányzat téves külpolitikája miatt következne be.

A kampány tehát, mint az a fentiekből is kitűnik, mostanra már a véghajrához érkezett, és a szakértők egybehangzó véleménye szerint az elnökválasztás hét úgynevezett „csatatérállamban” (Arizona, Nevada, Michigan, Wisconsin, Georgia, Észak-Karolina és Pennsylvania) fog eldőlni. Ezekben az államokban ugyanis rendkívül kiegyenlített, már-már holtverseny van kialakulóban a republikánus Donald Trump és a demokrata Kamala Harris között. A csatatérállamokban összesen 93 elektori szavazatért küzdenek a jelöltek, ami valójában eldönti a következő amerikai elnök kilétét. A szóban forgó államok közül minden mérlegelés nélkül kijelenthető, hogy Pennsylvania a legfontosabb, hiszen csak ez az egy állam 19 elektori szavazattal bír.

Könnyen megeshet, hogy mindössze néhány megyén múlik majd a választás kimenetele, amit David Schultz, a minnesotai Hamline Egyetem politológiaprofesszora is megerősített, aki nemrégiben ki is jelentette, hogy az idei elnökválasztás valójában egyetlen megyében, Lackawannában és annak székhelyén, Scrantonban fog eldőlni. Véleménye szerint mindösszesen 150–200 ezer szavazaton fog múlni az amerikai elnökválasztás kimenetele, ami országos szinten a voksok csupán 0,1 százalékát jelenti.

A kampányt érintő legutóbbi fejlemények középpontjában Kamala Harris egészségügyi jelentése állt, amelyből kiderült, hogy a jelenlegi alelnök kiváló egészségnek örvend. A kampányában ezt igyekszik is kihasználni, hiszen Trump vonakodik hasonló jelentést közzétenni, ugyanakkor a demokraták paradox módon nem győzik hangsúlyozni elnökjelöltjük fiatal korát, amellyel próbálják meggyőzni a még ingadozó választókat.

Az előttünk álló időszakban minden valószínűség szerint kiélezett küzdelem várható a választópolgárok megnyeréséért és az apró különbségek miatt mind Trump, mind Harris a csatatérállamokra fogja összpontosítani kampányát a november 5-éig hátramaradó időben. A rendkívül szoros küzdelem miatt egyik fél sem hibázhat, hiszen könnyen megeshet, hogy mindössze néhány vokson múlik majd a következő amerikai elnök kiléte, aki az elkövetkező négy esztendőben nagyban meghatározza majd a világ gazdasági és politikai irányvonalát.