Az Országgyűlés tegnap kezdte meg azon törvényjavaslat vitáját, amely az uniós lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgároknak is aktív választójogot adna a jövő évi európai parlamenti választáson. A javaslat az Európai Unió Tanácsának azon idei határozatára hivatkozik, amely arra ösztönzi a tagállamokat, hogy az uniós lakóhellyel nem rendelkező állampolgáraik számára is teremtsék meg a választás lehetőségét. A törvényjavaslat elfogadása esetén a Kárpát-medencei magyarok közül a délvidékiek és a kárpátaljaiak is lehetőséget kapnának a májusi EP-választáson való részvételre.
Az európai uniós lakóhellyel nem rendelkező EU-polgároknak is biztosítani kell a szavazás lehetőségét az európai parlamenti választáson – ezt tartalmazza az az európai tanácsi határozat, amelyet Varga Judit, a Miniszterelnökség európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkára ismertetett. Több ország már eddig is alkalmazta a gyakorlatot – mutatott rá –, annak határozatba foglalását pedig mintegy két és fél éves tárgyalás előzte meg. Hangsúlyozta: a célkitűzést a magyar kormány mindvégig támogatta, hiszen illik 2010 óta követett politikájába.
Zsigmond Barna Pál (Fidesz) kiemelt jelentőségűnek nevezte a magyar nemzet újraegyesítését, és mint rámutatott, a 2010 óta regnáló kormány meghozta az ehhez szükséges intézkedéseket. Kijelentette: a társadalom többsége és a parlament többsége is támogatja, hogy csak egyféle állampolgárság létezzen Magyarországon, amely beleszólást enged a közügyekbe. A nemzetegyesítés egyik fontos eszközének nevezte az Uniót, amely hozzájárulhat a kisebbségi jogok érvényre juttatásához.
Mind a Jobbik, mind a KDNP vezérszónoka a magyar állampolgárság részének nevezte a szavazati jog gyakorlását az EP-választásról szóló európai tanácsi határozat szerdai, országgyűlési vitájában.
Szávay István (Jobbik) leszögezte: a magyar állampolgárság elválaszthatatlan része a szavazati jog. Rámutatott ugyanakkor: bár a nemzetközi szerződés tág keretet ad a tagállamoknak, hogy rendelkezzenek az előzetes, a levélben történő, az elektronikus vagy az internetes szavazásról az uniós lakóhellyel nem rendelkező állampolgárok esetében, a magyar jogrendszerbe csupán a levélben szavazás lehetősége kerül. Az előterjesztés szerinte fenntartja a lakcímmel rendelkező és nem rendelkező polgárok választójogának gyakorlása közötti diszkriminációt. Úgy ítélte meg, hogy Magyarországon is meg kell teremteni az internetes szavazás lehetőségét.
Nacsa Lőrinc (KDNP) szintén a nemzetegyesítés fontosságát hangsúlyozta, amelynek részei a jelenlegi javaslatban foglaltak. Szerinte nagy hatása lehet a választási részvételre a voksolás lehetőségének biztosítása a lakcímmel nem rendelkezők számára. Svájcban például mintegy 1,5 millió uniós polgár él – mutatott rá.
Mesterházy Attila (MSZP) helyes iránynak ítélte, ha az Unió olyan javaslatokat tesz, amelyek közelebb hozzák az emberekhez az Uniót, beleszólást adva a kezükbe. Kijelentette ugyanakkor, nem lehet kettős mércével mérni, ha egy határainkon túl élő magyar levélben szavazhat, akkor ezt meg kell adni a Londonban élőknek is.
Arató Gergely (DK) azt mondta, nincs problémájuk az európai parlamenti választással (EP-) kapcsolatos határozat kihirdetésével, az annak végrehajtását tartalmazó törvényjavaslat azonban nem felel meg a határozatban előírtaknak. A magyar szabályozás kiterjesztené a csaló levélszavazást az EP-választásra, ez a szavazási forma azonban nem biztosítja az eredmény megbízhatóságát, a szavazás titkosságát és a személyes adatok védelme is sérülhet – magyarázta.
Ungár Péter (LMP) közölte, támogatják a határozat kihirdetését és az azzal összefüggő törvénymódosítást is. Értékelése szerint az előterjesztés főleg a vajdasági és a kárpátaljai magyaroknak jelent segítséget. A romániai és a szlovákiai magyarok lehet, hogy jobb döntést hoznak azzal, ha az RMDSZ és a szlovákiai magyar párt képviseletét növelik – mondta arra utalva, hogy az uniós lakhellyel rendelkező kettős állampolgároknak is csak egy szavazatuk van.
Zsigmond Barna Pál (Fidesz) vitatta, hogy a választójogi törvény helyzetbe hozza a Kárpát-medencei magyarokat és diszkriminálja a külföldön dolgozó állampolgárokat. Hangsúlyozta, a választójog megléte szempontjából az állampolgárság a meghatározó; valamennyi magyar lakcímmel nem rendelkező állampolgárra ugyanazok a szabályok vonatkoznak. Ha egy állampolgár életvitelszerűen külföldön tartózkodik és nehézséget okoz neki a személyes szavazás, bejelentheti külföldi lakóhelyét és ő is szavazhat levélben – magyarázta.
