Tegnap két budapesti színhelyen emlékeztek meg a Szovjetunióba hurcoltak emléknapjáról. Délután a Magyar Nemzeti Múzeum Málenkij robot emlékhelyén, majd este a Honvéd téri Gulág-emlékműnél.
![Mécsest gyújtanak a Málenkij robot emlékhelyén. Az emlékhely a ferencvárosi pályaudvar mellett található. Innen szállították anno az embereket a Gulágra. Az emlékhelyet tavaly februárban avatták fel (fotó: MTI) Mécsest gyújtanak a Málenkij robot emlékhelyén. Az emlékhely a ferencvárosi pályaudvar mellett található. Innen szállították anno az embereket a Gulágra. Az emlékhelyet tavaly februárban avatták fel (fotó: MTI)](/Magyar%20Sz%C3%B3/Import/129479/image-thumb__129479__msz-article-nocrop/cms-image-000131668.jpg)
Mécsest gyújtanak a Málenkij robot emlékhelyén. Az emlékhely a ferencvárosi pályaudvar mellett található. Innen szállították anno az embereket a Gulágra. Az emlékhelyet tavaly februárban avatták fel (fotó: MTI)
Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) főigazgatója a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen a Málenkij robot emlékhelyén beszélt, Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára pedig a Honvéd téren szólt az egybegyűltekhez.
Az Országgyűlés 2012 májusában nyilvánította november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjának, annak emlékére, hogy 1953-ban ezen a napon léphetett Nyíregyháza-Sóstón ismét magyar földre azon politikai rabok első csoportja, akik túlélték a Gulág borzalmait. 1944 őszétől kezdve hadifogolyként vagy internáltként rengeteg – mintegy 800 ezer – magyart hurcoltak a Szovjetunióba több éves kényszermunkára. A Gulág rabtelepeire a magyar hatóságok hathatós közreműködésével, koholt vádak alapján politikai foglyok és ártatlan, utcáról elhajtott emberek tízezrei kerültek.