2024. december 4., szerda

Orbán Viktor találkozott az őt bíráló főmuftival

Orbán Viktor miniszterelnök meghívására munkalátogatásra Magyarországra érkezett Husein Kavazović, Bosznia-Hercegovina főmuftija – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője. A vallási méltóság díszebéden vett részt a kormányfővel az Országházban, majd Az Iszlám vallás a Balkánon címmel előadást tartott a pécsi egyetemen.

A látogatás érdekessége, hogy Husein Kavazović főmufti volt az, aki tavaly októberben élesen bírálta Orbán Viktor magyar kormányfőt a német Focus hírmagazinnak adott interjúja azon kijelentései miatt, hogy az iszlám soha nem volt Európa része, hanem bejött a kontinensre, és hogy az iszlám szellemi értelemben nem tartozik Európához.

Fotó: MTI

Fotó: MTI

Kavazović ekkor felháborodott hangvételű közleményt adott ki, amelyben veszélyes tudatlansággal vádolta meg Orbán Viktort.

„Minden tudatlanság veszélyes, különösen az, amelyet magas tisztségeket betöltő politikai vezetők képviselnek, olyanok, akik rendelkeznek a közvélemény befolyásolásának a hatalmával" – írta.

A boszniai főmufti ezután a fölvezetés után Orbán Viktor állításainak a megcáfolásába kezdett. Azzal érvelt, hogy Európa egyes északi részeibe (a mai Oroszország bizonyos területeire gondolhatott) előbb érkezett meg az iszlám, mint a kereszténység. (Ez tény.) Majd kijelentette, nemcsak az iszlám, hanem a kereszténység és a zsidó vallás is „kívülről érkezett" Európába.

Az állítást, hogy szellemi értelemben az iszlám nem tartozik Európához, a következő érvekkel próbálta cáfolni: eszerint a demokrácia sem eredeti európai szellemi termék, mivel a népuralom az ókori görögök találmánya volt még az előtt, mielőtt az európai civilizáció kialakult volna. Majd fölemlíti a közismert tényt, hogy az iszlám jelentős kulturális és gazdasági hatást gyakorolt a középkori Európára.

Orbán Viktor válasza Husein Kavazović őt bíráló közleményére az volt, hogy meghívta a főmuftit Budapestre. Meghívólevelében a muzulmán vallási vezetőt biztosította arról, hogy mély tiszteletet érez iránta, hittársai és a bosnyák nép iránt, attól függetlenül, hogy közleményében kedvezőtlen véleményt fogalmazott meg a személyéről és gondolatairól. És attól függetlenül, hogy másként értelmezik az európai történelmet.

Talán a tegnapi díszebéden sikerült közös nevezőre jutni Európa történelmét illetően, habár ehhez én nem sok reményt fűzök.

Kavazović muszlimként ebben a kérdésben – amiben semmi meglepő nincs – a tipikus liberális-materialista gondolkodásmódot képviseli. Ez a multukulturalizmust pártfogoló látásmód csak a külső, anyagi érintkezéseken alapuló kölcsönhatásokat ismeri el kultúraformáló erőként. E gondolkodásmódban éppen ezért Európa a vallások, a gazdasági tényezők, a népek multikulturális kavalkádja, amelyben az iszlámnak is kezdettől fogva helye van. A magyar miniszterelnök gondolkodásmódja viszont – ha kiszűrjük belőle az aktuálpolitikai vonatkozásokat – egyértelműen a konzervatív-szellemi látásmód talaján áll. Ez az ellenlábas, a felvilágosodás óta kisebbségbe szorult gondolkodásmód többnek tekinti az embert, a nemzetet vagy a civilizációt puszta anyagi megtestesülésénél. Ebből a perspektívából látva Európa nemcsak a vallások, nemzetek, gazdasági tényezők átláthatatlan sokasága, hanem egy egységes, a többi civilizációtól világosan elkülönülő szellemiség is. Ez a szellemiség a keresztény valláson, a görög filozófián és kultúrán, valamint a római jogon és államszervezési tudományon alapul.

Leegyszerűsítetten szólva a két nézőpont közötti különbségről, a konzervatív-szellemi gondolkodás olyannak látja a virágot, amelynek talajba kapaszkodó gyökerei is vannak, és azt is tudja, hogy a cserepes növény a vízzel együtt a gyökerén át szívja fel a táplálékot, ezért folyamatosan öntözni kell, különben elszárad. A mindent külső szemmel néző liberális-materialista a növényből csak a a pompázatos virágokat látja meg, talán még a szárat és a leveleket is észreveszi, de mivel csak azt fogadja el, amit a szemével lát, ezért a gyökérről nem tud vagy nem is akar tudni, és éppen ezért az sem jut eszébe soha, hogy a cserepes növényt öntözni is kellene.

Ne gondoljuk azonban, hogy Husein Kavazović főmufti hitével kapcsolatban is efféle liberális-materialista gondolatokat képviselne. Akkor döbbenhetnénk rá erre, ha szembesítenénk őt az iszlám vonatkozásában azzal a Nyugaton már évtizedek óta fősodornak számító érvelésmóddal, amelyet ő is alkalmazott Európával kapcsolatban. Ha például azt mondanánk mi is liberális-materialista szemmel nézve a világot: történelmi tény, hogy a keresztény és a zsidó vallás évszázadokkal azelőtt megjelent Arábiában, mint a muzulmán hit, s ez ugyebár azt jelenti, hogy a kereszténység és a judaizmus ősi, tősgyökeres vallásnak számít az iszlám szülőhelyén? Milyen jogon tilthatják ki akkor a muzulmánok a keresztényeket és a zsidókat Mekka szent városából? Vagy ezt: közismert tény, hogy a Korán magán viseli a zsidó és a keresztény hit hatását, ebből tehát egyenesen következik, hogy a kereszténység és a judaizmus szellemileg a szentkönyvön alapuló iszlám civilizáció szerves, egyenrangú része.Ha pedig így van, akkor miért tiltott a muzulmánnak áttérnie a keresztény hitre?

Rögtön megtudhatnánk, hogy a főmufti mennyire képvisel liberális-materialista álláspontot, ha a saját hitéről van szó.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás