A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete a hétvégén Nagykárolyban tartotta meg éves szakmai díjkiosztó ünnepségét és szakmai tanácskozását. A rendezvényen a romániai újságírókon kívül magyarországi, kárpátaljai és vajdasági újságírók is részt vettek. Rácz Évával, a MÚRE elnökével az egyesületről és az erdélyi magyar újságírók helyzetéről beszélgettünk.
– A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete huszonöt évvel ezelőtt alakult meg, és mindeddig az egyetlen magyar újságírói szakmai szervezet Romániában. Az utóbbi két évben sok fiatal újságíró csatlakozott szervezetünkhöz, jelenleg egyesületünknek több mint 200 tagja van. Sokkal több tagunk lenne, azonban állandóan gondok vannak a tagdíjbefizetéssel. Nagyon örülök, hogy nőtt a fiatalok érdeklődése. Ez látszott a szervezetünk díjátadó ünnepségén is, hiszen szakmailag elkötelezett fiatal kollégákat díjaztunk. A díjra való felterjesztéshez nem kötelező a MÚRE-tagság.
Hány magyar újságíró dolgozik Romániában?
– Romániában nagyon sok internetes portál működik, így nehéz felbecsülni mennyi a magyar újságíró. Amikor elnök lettem, akkor azt mondtam, hogy aki újságíróként dolgozik, függetlenül attól, hogy erre van végzettsége vagy sincs, vagy akinek van újságírói végzettsége, de nem dolgozik a szakmában, az is jöhet köreinkbe. Nagyon sokfélék az erdélyi magyar újságírók, végzettségtől és tapasztalattól függetlenül dolgoznak a szakmában, nincs semmilyen törvény általi, vagy előképzettségi feltétele annak, hogy Romániában kiből lehet újságíró. Az elmúlt években nyitottunk a szerkesztőségek felé, volt ahol tárt karokkal vártak bennünket, volt ahol nem. Nem tudom mennyi lehet a közösség egésze, de úgy gondolom, hogy ez a szám meghaladhatja az ezret is, és ehhez a kétszázas létszám biztosan kevés.
Milyen a magyar újságírók helyzete Romániában?
– Többször mondták már a kollégák, hogy kisebbségi újságírónak lenni azt jelenti, hogy kevésbé fizetik meg őket. Ez csak annyiban kapcsolódik a kisebbségi léthez, hogy az erdélyi magyar prérin nincsenek nagy, jól fizető médiamágnások. Kevesen vannak olyanok, akik olyan jól fizetett médiavállalkozást tartanának fenn, ahol magyar újságírókat foglalkoztatnának és magyar tartalmat szolgáltatnánk a magyar fogyasztóknak Erdélyben. A szakmailag felkészült magyar újságírókat minden további nélkül elfogadják a román kollégák. Több olyan példát tudnék mondani, ahol nemcsak napi kapcsolatban vannak sajtótájékoztatókon, hanem együtt dolgoznak anyagokon is. Sőt a román szakmai szervezetekkel is jó a kapcsolatunk. Igaz nem mindegyikkel, ugyanis pillanatnyilag 170 ilyen egyesület működik, amelyek közül jó páran politikai érdekek miatt alakultak meg.
Megközelítőleg hány sajtóterméke van az erdélyi magyarságnak?
– Jellemzően minden megyében – ez a kommunizmusból átörökített rendszer – megjelenik egy magyar nyelvű napilap. Azóta különböző rádió- és televíziócsatornák is születtek, és ha más nem is, de minden megyében van 20 perces magyar kereskedelmi rádióadás hetente. Az internetes portálok, mint bárhol máshol, egyre-másra jelennek meg. Jellemzően minden nagyobb városban van egy portál, amit fontosnak tartanak.
A MÚRE szakmai tanácskozásán kárpátaljai és vajdasági újságírók is részt vettek.
– Kapcsolattartási szempontból nagyon fontosnak tartom, hogy itt jártak, már csak azért is, mert meggyőződésem szerint más a helyzetünk. Az erdélyi magyarság a legnagyobb külhoni kisebbségi közösség, és sok szempontból biztosan másként működik, mint a többi, de ha egymás helyzetét látjuk, akkor akár elkerülhetők bizonyos dolgok, akár ötleteket kaphatunk, de tanácsokat is adhatunk egymásnak. Most a tanácskozáson sikerült először személyesen is találkoznom Komlósi Gáborral, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnökével is. Megbeszéltük, hogy az eddigi együttműködésünket minden további nélkül folytatjuk, de beszélgettünk egy, az egész kárpát-medencei magyarságot felölelő közös oktatási projektumról is. Mindez nyereség nagynak, kicsinek egyaránt.
