Felzúdulást váltott ki, hogy a tradicionális székely ételkülönlegességet, a kürtőskalácsot hagyományos román termékként regisztráltatnák az Európai Unióban. A meglepetés és a felháborodás azért is nagy, mert ez év január 29-én a Hungarikum Bizottság a kürtőskalács felvételéről döntött a Magyar Értéktárba. (Ez a hungarikummá válás első lépcsőfoka, amit az újabb fölterjesztést követően a hungárikummá nyilvánítás követhet.) Ha azonban a román fél kitart az elképzelése mellett, akkor félő, hogy a „majdnem hungarikumból” a végén még „románikum” lesz.
Csak papíron, mert legbelül, ott, ahol az érzések fölfakadnak, a székely akkor is székely marad, ha ezerszer románnak nevezik. Sőt, nemcsak székely, hanem erdélyi és magyar is, ahogyan a hírre reagáló közleményében a magyar földművelésügyi minisztérium megjelölte a kürtőskalács ki nem mondható „nemzeti hovatartozását”.
Achim Irimescu, az új román mezőgazdasági tárcavezető hétfői parlamenti bizottsági meghallgatásán beszélt arról, hogy hagyományos román termékként regisztráltatná az Európai Unióban a kürtőskalácsot. Irimescu a meghallgatáson elmondta, hogy erről beszélt magyar hivatalos személyekkel, akikkel egyetértettek abban, hogy román termékről van szó. Erre reagált a magyar agrártárca közleményben, amelyben kifejtették, hogy az Európai Unió által jegyzett oltalom nem földrajzi árujelző, ezáltal nem köthető sem országhoz, sem egy adott néphez, de azt is megjegyezték, hogy a kürtőskalács egyszerre székely, erdélyi és magyar sütemény.
Az MTI azt írja, a székelyföldi vezetők kedden nyílt levélben tájékoztatták Achim Irimescut, a Ciolos-kormány aznap beiktatott mezőgazdasági miniszterét azokról a lépésekről, amelyeket a kürtőskalács európai védettségének elérése ügyében tettek, és azt is közölték, hogy az ételkülönlegesség „Magyarország területéről származik, és ma is szorosan kötődik a magyar kultúrához”. A nyílt levelet Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke, és Grüman Róbert, a több önkormányzat által létrehozott Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület elnöke látta el kézjegyével. Mint írták, a turisztikai egyesület azt tűzte ki célul, hogy e hagyományos terméket „Székelyföld nagykövetévé” tegye. E célból megalapították a Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestületet, honlapot hoztak létre a termék leírására, 16 nyelven nyomtattak ki szórólapot az ételkülönlegesség népszerűsítésére.
A minisztert arról is tájékoztatták, hogy a kürtőskalács első írásos említése 1450-ből származik, és a termék első ismert receptjének leírása a zabolai (Kovászna megye) gróf Mikes Mária 1784-ben írt szakácskönyvében olvasható. Megemlítették: a szaktestület két évvel ezelőtt kezdeményezte már a kürtőskalács hagyományos különleges termékként való bejegyzését az Európai Unióban. A nyílt levél aláírói partnerséget ajánlottak fel a miniszternek a kalácsfajta népszerűsítéséhez.
„Úgy hisszük, egy korrektségen alapuló partnerségben nem megengedett a hagyományos székely kürtőskalács eredetének kitalálása, a partnerség célja pedig a termék történetének és identitásának tiszteletben tartása és népszerűsítése” – áll a nyílt levélben.
Hozzátartozik azonban a történethez az is, hogy miután 2013 decemberében a Magyarországon bejegyzett Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület kezdeményezte a magyar Vidékfejlesztési Minisztériumnál (VM), hogy hagyományos különleges termékként jegyeztessék be a kürtőskalácsot az Európai Unióban, a VM 2014 júniusában kiadott válaszlevelében azt közölte, hogy a Magyar Eredetvédelmi Tanács elutasította a bejegyzés kérését. „A kürtőskalács elnevezés termékfajtát jelöl, az adott termékcsoport általános jellemzőjére utal. Ezt az elnevezést ezen termékek gyártása és forgalmazása során széleskörűen használják, ezért az idevonatkozó uniós rendelet miatt nem jegyeztethető be” – indokolták az elutasító döntést.
Ez azonban csak száraz jogászi érvelés, amivel aligha gázolhattak bele a „kürtőskalács lelkébe”. Merthogy mi is a sütemény lelke? Az íze! Erről pedig így ír a hungarikum.hu: a kürtőskalács szabad parázson, speciális formára egy 7-8cm átmérőjű, csonka kúp alakú fadorongra 25-30cm hosszan feltekert megsütött, üreges, csonka kúp alakú kalács. A vaníliás illatú, finom kelt tészta a karamelles-pörkölt diótól különösen kellemes ízű.
Az íz próbája tudvalevően az evés. A kürtőskalács asztalához pedig mindenki odafér: ha székely, ha román, ha magyar... Az asztalnál már nincs vita köztünk.
