A magyar uniós elnökség programja elsődlegesen az emberi tényezőre épül, középpontjában a növekedés, a foglalkoztatás és a társadalmi befogadás áll – jelentette ki Martonyi János külügyminiszter a jövő év első napjától esedékes magyar EU-elnökség kapcsán. A tárcavezető tegnap a parlamentben az Európai ügyek bizottsága előtt tartott beszámolót a jelenlegi, belga EU-elnökségi programmal kapcsolatos magyar prioritásokról, valamint a 2011. első félévi magyar EU-elnökségre való felkészülés aktuális kérdéseiről .
Martonyi hangsúlyozta: a magyar elnökség idején nagy hangsúlyt kell fektetni az agrárpolitikára, a kohéziós politikára, az energiapolitikára, a Duna-régió stratégiára és a vízügyi politikára.
„Növekedni, foglalkoztatottságot növelni csak akkor tudunk, ha ennek a legalapvetőbb demográfiai feltételei adottak” – hangsúlyozta a külügyminiszter, aki arra is felhívta a figyelmet: a versenyképesség erősítéséhez integrált populációra, szakképzett munkaerőre is szükség van. A magyar kormány szerint ma Európa legsúlyosabb gondja a demográfiai kihívás, emiatt (függetlenül attól, hogy a demográfia önmagában nem alkot közös politikai témát) ezzel a kérdéssel foglalkozni kell. „Ez a kérdés elvezet bennünket a családpolitikához, a családtámogatási rendszerekhez – ezek ugyan döntő többségben nemzeti hatáskörben vannak, mégis úgy érezzük: vannak olyan jó tapasztalatok, amelyek az egész unió szempontjából figyelembe vehetőek” – emelte ki a tárcavezető. Martonyi elmondása szerint az uniós elnökség egyik témája lesz a szegénység csökkentése lehetőségeinek felvázolása, különös tekintettel a gyermekszegénység felszámolására. „A roma integráció európai szintű megközelítése és kezelése nélkül ezen a területen a tagállamok egyenként nem tudnak lényeges eredményt elérni”.
A magyar elnökség ideje alatt előtérbe kerül majd a mezőgazdaság kérdésköre is. Az unión belül legalább két országcsoport különböztethető meg e kérdés kapcsán: az egyikbe azok tartoznak, amelyek szerint a közös agrárpolitikát le kell építeni, a versenyhelyzetet kell megteremteni ezen a területen is, míg a másik csoport tagjai megőriznék a közös mezőgazdasági politikát.
Nagy hangsúlyt kap majd 2011 első felében az uniós kohéziós politika is. Martonyi emlékeztetett: meglehetősen erős az a gondolkodási irány, amely a kohéziós politikát Európán belül ágazatokra akarja bontani, s külön szeretnék kezelni az infrastrukturális, a közlekedési, szociálpolitikai stb. kohéziót. „A magyar álláspont szerint az ilyen megközelítés megfosztaná a kohéziós politikát a lényegétől” – hangsúlyozta a beszámolójában a külügyminiszter.
Az energiapolitika is kiemelt helyet kap majd a magyar uniós elnökség idején, februárban várható annak az „energia-csúcstalálkozónak” a lebonyolítása, amelynek során az Európa Tanács energiapolitikával foglalkozik majd. Az összejövetel középpontjában a magyar álláspont szerint az energiabiztonságnak kell állnia.
A Duna-régió stratégia felöleli azokat az országokat, melyek határosak a Dunával, függetlenül attól, hogy uniós tagállamok-e vagy sem. „Makroregionális fejlesztési koncepcióként tekintünk erre a stratégiára, annak történelmi, kulturális, környezetvédelmi, fejlesztéspolitikai, infrastrukturális mozzanatával egyetemben” – szögezte le Martonyi, majd hozzátette: a vízügyi politika önmagában is kiemelt szerepet kap majd a magyar elnökség idején.
A külügyminiszter kiemelte: a „polgárközeli Európáról” szól majd a magyar prioritásként kezelt Stockholm-program is, amely az emberek mindennapi életét, kapcsolatait segíti. Ide tartozik a schengeni övezet kiterjesztése, az alapjogok és a kulturális sokszínűség támogatása is, hiszen az elfogadásban és az elismerésben áll Európa lényege. Martonyi szerint nagy feladat a sikeres bővítési politika folytatása is, azt az üzenetet kell közvetíteni az integráció felé igyekvő államoknak, hogy az ajtó nyitva áll előttük.
A magyar elnökségi prioritásokra vonatkozó program véglegesítése decemberre várható, addig azonban nemcsak a politikusok, hanem a civil szervezetek is véleményezhetik a tervezeteket, s a kormány ígérete szerint a civilek ajánlásai is beépülhetnek a végleges dokumentumokba.
