Budapesti tudósítónktól
Koszorút helyezett el tegnap délután Budapesten, a Műegyetem rakparton lévő 1956-os emlékműnél Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes és Boross Péter korábbi kormányfő – ezzel a tiszteletteljes gesztussal vette kezdetét az 1956-os forradalomra emlékező állami ünnepségsorozat a magyar fővárosban.
Az ’56-os Alapítvány és a Rákóczi Szövetség szervezésében tartották meg a koszorúzást követően az 1956. október 22-i műegyetemi forradalmi diákgyűlés 54. évfordulójára való megemlékezést. A forradalom kitörésének előzményeiről Péceli Gábor rektor emlékezett meg, aki ünnepi köszöntőjében a hősök és mártírok előtti főhajtás fontosságáról is beszélt. A felszólalók sorában dr. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes következett. „1956-ot elhazudták előlünk az iskolában, elhallgatták előlünk a nyilvános életben, s csak fiatal felnőtt fejjel szembesülhettünk 1956 igazi jelentőségével” – emlékeztetett a miniszterelnök-helyettes azokra az időkre, amikor a forradalomról még nem volt szabad beszélni. Felhívta a figyelmet: mosolygó, fiatal egyetemisták vonultak 54 évvel ezelőtt egy a lengyelországi reformerekkel szolidáris nagygyűlésre. Ez a két mozzanat, a mosoly és a szolidaritás volt az, ami megkülönböztette a magyar 1956-ot a többi kelet-európai államban lezajlott rendszerellenes megmozdulásoktól. „Nem csupán valami ellen lázadt fel az ország lakossága, hanem egy program mellett állt ki. Egy program mellett, amely a szabad, a független és a demokratikus Magyarország programja volt” – hangsúlyozta Navracsics Tibor, aki szerint a forradalmárok az igazság Magyarországának programját kínálták a hazugság Magyarországának programjával szemben. „1956 azon ritka pillanat volt a magyar történelemben, amikor nemzet és értelmisége őszintén nézett szembe egymással, amikor az értelmiség ráébredt saját hivatására, és ki is tudott állni saját igaza mellett” – szögezte le a miniszterelnök-helyettes, emlékeztetve: szabad ország csak az igazság alapjain létezhet.
„1956 igazsága nem pillanatnyi, nem aktuálpolitikai megfontolástól függött, az a magyar nemzet igazsága volt. Az értelmiség feladata őrizni ezt az igazságot, az, hogy mindig megőrizze az ellenállás jogát a hazugsággal szemben, és mindig megőrizze az igazság lángját az utókornak” – fejezte be ünnepi beszédét Navracsics Tibor.
Az műegyetemi ünnepséget követően fáklyás megemlékező menet vonult a Bem térre korhű Csepel teherautók kíséretében, ahonnan az egybegyűltek a Kossuth térre indultak tovább. Az esti órákban Kövér László parlamenti elnök ott lobbantotta fel az 1956-os emlékművön a forradalom lángját, amely egészen november 4-ig nagyobb fokon ég majd, mint az év többi részében.
A forradalom lángjának fellobbantását megelőzően és azt követően az Országház épületében Schmitt Pál köztársasági elnök, Orbán Viktor kormányfő és Kövér László házelnök állami kitüntetéseket adott át az arra érdemeseknek.
Ma reggel a Magyar Köztársaság lobogójának ünnepélyes felvonásával kezdődik az ünneplés a Kossuth téren, ahol a családokat egész napos programsorozat várja. A délutáni órákban előbb Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke, majd Orbán Viktor miniszterelnök mond ünnepi beszédet.
