Pénteken Budapesten az Országgyűlés Vadásztermében gyűltek össze hat év után ismét a Magyar Állandó Értekezlet résztvevői: a magyar kormány, a parlamenti pártok és a határon túli, deklaráltan magyar érdekképviseletet betöltő szervezetek képviselőinek konzultációs fóruma, hogy megvitassák az aktuális nemzetpolitikai kérdéseket. Az összejövetelen előadást tartott Orbán Viktor miniszterelnök és Semjén Zsolt, a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes is.
– Régi adósságot törleszt a IX. Máért összehívásával az új magyar polgári kormány – hangsúlyozta már köszöntőjében is Németh Zsolt külügyi államtitkár, aki emlékeztetett: az első magyar–magyar csúcsot 1996-ban tartották meg, s ahogyan akkor, úgy ma is a nemzeti összetartozás és az autonómiatörekvések megvalósítása jelenti a magyarság megmaradásának legfontosabb zálogát. Az államtitkár külön köszöntötte a tanácskozáson az „első fecskét”; a délvidéki magyar autonómia megvalósult formájának, a Magyar Nemzeti Tanácsnak az elnökét, Korhecz Tamást. Hozzátette: 2010-ben kezdetét vette a nemzeti egység újraalkotása, s reményét fejezte ki, hogy a jövőben megkezdődhet a húsz év alatt kidolgozott autonómia-rendszer megvalósítása, a határtérségek fejlesztésének látványos folyamata, valamint az oktatási-kulturális stratégia megvalósítása.
A Máért ülésének első előadását Semjén Zsolt tartotta. „Minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték. Olyan értékgazdagság, amit egyes-egyedül csak ő adhat az egyetemes emberiségnek. A magyar nemzetnek az egyetemes emberiséggel szembeni elsődleges kötelessége a saját magyarsága megőrzése, kimunkálása és felmutatása, mert ez az a gazdagság, amit csak mi adhatunk az emberiségnek” – kezdte beszédét a miniszterelnök-helyettes. Emelkedett felszólalásában a magyar nemzet fennmaradását fenyegető jelenségekről is beszélt. Meglátása szerint az anyaországban és a határon túl a demográfiai problémák, a határon túli magyarság esetében az elvándorlás és az egyre erősödő asszimiláció jelenti a legnagyobb gondot. E folyamatok megállítása érdekében az anyaország részéről elkötelezett nemzeti politikát tart szükségesnek, amihez erős államra van szükség. Az asszimiláció megállítása érdekében erős impulzust kell adni, amit a miniszterelnök-helyettes a magyar állampolgárság egyszerűsített megadásában lát. „December 5-e lelki Trianont okozott a határon túli magyarságban és meghasonlottságot az anyaországban. Azt is látnunk kell, hogy a határon túli asszimilációt bizonyos konkurens érdekek mesterségesen támogatják. Nem minden magyar, ami magyar nyelven van” – figyelmeztetett Semjén, aki szerint a magyar nemzet egy háromlábú székhez hasonlítható, melynek egyik lábát az anyaország, a másikat a Kárpát-medencei magyarság, a harmadikat pedig az emigráció magyarsága jelenti.
A miniszterelnök-helyettes leszögezte: a magyar kormány álláspontja, hogy mindenkinek annyi állampolgársága lehessen, ahány valós identitása van, s fontosnak tartja, hogy az egyszerűsített magyar állampolgárság megszerzését lehetővé tévő törvényt a szomszédos országok ne tekintsék ellenük irányuló lépésnek. „Nagyra értékeljük, hogy Szlovákián kívül más országgal konfliktus nem volt emiatt” – tette hozzá.
A magyar–magyar együttműködésről szólva Semjén elmondta: 2004 novemberét követően az akkori miniszterelnök többé nem hívta össze a Máértet, s ennek a testületnek a helyettesítésére Szili Katalin akkori parlamenti elnök életre hívta a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát. „A KMKF-re ma is szükség van, ahogyan a Máértre is” – emelte ki a miniszterelnök-helyettes. Semjén Zsolt leszögezte: fontosnak tartja egy összmagyar regiszter létrehozását, mert ez jelentős mértékben elősegítené a magyar érdekek érvényesítését szerte a világban. „Meg fogunk harcolni minden magyarért!” – fejezte be előadását.
Az értekezlet folytatásában a magyar kormány tárcavezetői tájékoztatták az egybegyűlteket tevékenységükről. A Máért délutáni tanácskozása Orbán Viktor előadásával kezdődött.
„Ma már történelmi tény, hogy a magyar nemzet túlélte gyakorlatilag példátlannak tekinthető megcsonkítását, minden oka megvan tehát arra, hogy a nagy nemzetek sorába tartozónak gondolja magát. Persze a nagyság mércéje nem feltétlenül a lélekszám vagy a négyzetkilométerek száma, sokkal inkább lelkierő és egység kérdése. Az elmúlt hat év megmutatta, hogy a lelkierő megvan bennünk, az egység viszont gyakran hiányzik. Ennek a bizonyítéka az is, hogy a Máért hat évig nem ült össze” – emelte ki felszólalásában a kormányfő. Orbán Viktor szerint a tegnapi összejövetel azt mutatta: megvan a szándék a magyarságban az összefogásra. A miniszterelnök a nemzetközi helyzetet is elemezte. „A magyar lelki alkat hajlamos arra, hogy minden, az útjába kerülő akadályt, dilemmát veszélyként értelmezzen, és elhárító magatartást vegyen fel. De én úgy látom: minden, ami ma a világban zajlik, nagy lehetőséget jelent Magyarország számára” – emelte ki, hozzátéve: ezeket a lehetőségeket csak együtt tudja a nemzet kihasználni. Nagy világgazdasági korszakváltás zajlik, a világ újrarendeződik, s ennek az átrendeződésnek a megértése a magyarságot vezető politikusok feladata. „Meg kell újulni, a dolgokat át kell alakítani” – ezt üzenik a változások, s ez vissza is köszön a magyar kormány politikájában. „Nyugati zászló alatt hajózunk, de a világgazdaságban keleti szél fúj, s a hajós, aki nem veszi figyelembe, hogy milyen irányba kell fordítania a vitorláját, pusztulásra ítéli magát” – fogalmazott a kormányfő, aki szerint az előttünk álló évtizedben az ideológiai helyett gazdasági alapokra kell helyezni az ország nemzetközi kapcsolatait. A miniszterelnök szerint a következő egy év döntő jelentőséggel bír, ennyi áll rendelkezésre Magyarország és a magyar nemzet megújítására. Kiemelte: az elkövetkező egy évben meg kell őrizni a lelkierőt, a választásokon létrehozott egységet és az akcióképességet, a gyorsaságot, éleslátást. „Nemzetpolitikában is aszerint mérlegelek, hogy mi az, ami elősegíti, és mi az, ami hátráltatja a megújulást” – tette hozzá.
Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarország nemzetpolitikai szempontjait, nemzetstratégiai érdekeit többé nem rendelheti alá a külpolitikai kapcsolatoknak. Hozzátette: Budapest speciális küldetése egy közép-európai együttműködés kialakítása, amely szorosan követi az ország nemzetpolitikai érdekeit. „Tárgyilagos és realista nemzetpolitikára van szükségünk, amelynek kiindulópontja, hogy az egységes magyar nemzet létezik” – zárta előadását Orbán Viktor a IX. Máért ülésén.
