Ungvári tudósítónktól
1998 és 2001 után ismét ráijesztettek az elemek Kárpátaljára. Tíz éve több ezer magyar család szenvedte meg a tomboló árvizet, rá három évre mindez újra megismétlődött. Most, amikor megint csak elérte a vidéket a Nyugat-Ukrajnában pusztító katasztrófa, valósággal rettegtek a helyiek. Felrémlettek az egy évtizedes szörnyű emlékek. Szerencse a szerencsétlenségben: az elmúlt napok pusztító árvize Kárpátalján nem követelt emberéletet. Az anyagi kár azonban jelentős. Az elmúlt hetek szűnni nem akaró esőzései miatt a kárpátaljai folyókon kialakult árhullám a rahói és a técsői járásban okozta a legtöbb bajt.
Kárpátalján több tucat települést árasztott el a víz. A magyarok lakta járások közül a Beregszásziban és a Nagyszőlősiben 264 lakóház sérült meg, 1258 háztáji gazdaságban keletkezett árvízkár, s 2500 hektár mezőgazdasági hasznosítású földterületet öntött el az ár. A megyei katasztrófa-elhárítási főosztály adati szerint 775 személyt telepítettek ki. 107 híd – három közúti – rongálódott meg a természeti katasztrófában, 15 kilométeres útszakaszt elmosott az ár, 3,5 kilométer hosszan sérült meg a töltés, öt helyen földcsuszamlást is észleltek.
A károk becsült értéke 163 millió hrivnya, ami euróban kifejezve mintegy 23 millió. A megyei tanács rendkívüli ülésszakán a képviselők beadványt intéztek a Miniszteri Kabinethez. Ebben egyrészt pénzt kérnek a helyreállításra az állami tartalékalapból, másrészt figyelmeztetnek: amennyiben az eredeti tervek szerint haladtak volna az árvízvédelmi program munkálatai Kárpátalján, most elkerülhető lett volna az árvíz.
A Nyugat-Ukrajnát ért súlyos áradás 30 halálos áldozatot követelt, a legnagyobb pusztítást a Kárpátaljával szomszédos Ivano-Frankivszk megyében okozta. A katasztrófa-elhárítási minisztérium honlapján fellelhető adatok szerint az említett régióban 488 települést borított el az ár, közel 25 ezer lakóház állt vízben, több mint 28 ezer hektár termőföldet öntött el a víz, 13 705 személyt telepítettek ki. A medrükből kilépett folyók 329 közúti hidat és 409 gyalogoshidat romboltak le, 580 kilométeren járhatatlan lett az út. Jelentős károk keletkeztek továbbá Csernyivci, Lemberg, Ternopil, Vinnica és amint azt már említettük, Kárpátalja egyes járásaiban is. Múlt péntek óta napról napra emelkedett a katasztrófa halálos áldozatainak száma, de a katasztrófa-elhárítási szakemberek úgy vélik, ez még mindig tovább emelkedhet, mert nem tudni, hogy a levonuló árhullám még mit hagy maga után. A legtöbb áldozatot az Ivano-Frankivszk megyében tomboló árvíz követelte, szám szerint tizenötöt, de Csernyivci és Lemberg megyékből is érkeztek tudósítások halottakról. Bukovinában kilencen, Galíciában ketten vesztették életüket – közölte a katasztrófa-elhárítási sajtószolgálat. Tegnapelőtt még két személyt eltűntként tartottak nyilván, míg egy korábban eltűntnek hitt harmadikat a mentőalakulatok megtaláltak egy vízben álló ház padlásán, Ivano-Frankivszk megye egyik településén.
A pillanatnyi összesített országos adatok megrázó helyzetet érzékeltetnek. 41 ezer lakóházban okozott károkat az áradat, 34 ezer hektár mezőgazdasági hasznosítású földterületet borított el a helyenként másfél-két méteres magasságban hömpölygő víz, 680 kilométer autóút járhatatlanná vált, 360 közúti- és 561 gyalogoshíd szorul rekonstrukcióra vagy teljes újjáépítésre. Az elöntött területekről tizenötezer embert telepítettek ki a hatóságok.
Az egy hete kezdődött árvíz okozta veszteségek becsült értéke 3-4 milliárd hrivnya, azaz félmilliárd euró. Az egyébként is döcögő ukrán gazdaság számára ez nagyon érzékeny veszteség. Viktor Juscsenko elnök és Julija Timosenko kormányfő egyaránt teljes kártalanítást ígért a bajba jutottaknak. Azok azonban nem igazán hisznek már az ilyesfajta ígéretekben, hangzott el több televíziós csatorna híradásában, sokak szerint Juscsenko és Timosenko is csak azért mutatkozott a kárt szenvedők körében gumicsizmában, sőt, mezítláb, hogy ily módon is növeljék megtépázott népszerűségüket. A miniszterelnök a hét első napján haladéktalanul Ivano-Frankivszkba rendelte kormányának tagjait, ám nem sokra mentek ezzel. Ugyanis Olekszandr Turcsinov első miniszterelnök-helyettes bejelentette: a kabinet tartalékalapjában csupán 60 millió dollár áll rendelkezésre. Timosenko ezért a parlament rendkívüli ülésszakának összehívását kezdeményezte, ahol a tervek szerint módosítanák az állami költségvetést, hogy átcsoportosításokkal mihamarabb felszabadítsanak bizonyos összegeket az árvízkárosultak számára, akiknek összeírása már elkezdődött. Viktor Juscsenko kedden ellátta kézjegyével a hat megye árvíz sújtotta járásainak környezeti katasztrófaövezetté nyilvánításáról szóló rendeletet. Ez az állapot kilencven napig marad érvényben.
