országban. Korabeli dokumentumok és egyéb bizonyítékok arról tanúskodnak, hogy teljes falvak pusztultak ki. A ma sorra kerülő központi megemlékezést – melyre 25 ország magas rangú képviselőit várják – némileg beárnyékolja, hogy Oroszország az EU-val, az ENSZ-szel és sok más nemzetközi szervezettel ellentétben továbbra sem hajlandó elismerni a szándékosan teremtett éhínséget, azt pedig határozottan ellenzi, hogy bárki is népirtásnak minősítse a 75 évvel ezelőtti szörnyűségeket. Dmitrij Medvegyev elnök szerint a jelenlegi ukrán vezetés politikai hasznot kíván húzni ebből az egészből. A Kreml ura tiltakozását nyomatékosítandó már korábban jelezte, nem tesz eleget a kijevi meghívásnak. Az oroszok lakta Krím félszigeten még mindig nagy befolyással bíró kommunista párt ottani vezére arra szólította fel a lakosságot, hogy ignorálják a szombati országos, gyertyagyújtással egybekötött megemlékezést.
Becslések szerint akkoriban naponta 25 ezren haltak éhen. Az áldozatok pontos számáról ugyan a mai napig sincs minden kétséget kizáró, hiteles adat, ám az bizonyos, hogy több millió emberéletet követelt a szörnyű éhínség. A sztálini rezsim már az 1920-as évek végén elkezdte az ukrán parasztok földjeinek elkobzását, a termés kényszerű beszolgáltatását. Ez a tervszerű kizsákmányolás vezetett a tömeges éhínséghez. Azt pedig Joszif Sztálin kiváltképp zsarnok és embertelen tettének tartják, hogy 75 évvel ezelőtt egy Holod (magyarul a szó jelentése: éhes) vezetéknevű „csinovnyikot” nevezett ki ukrajnai élelmezési biztosnak…
A mostani évfordulóhoz közeledve Viktor Juscsenko ukrán elnök javaslatára a parlament törvényben rögzítette a népirtás tényét, a történelemkönyvek a kommunista diktatúra szándékos, az ukrán nemzet ellen elkövetett bűntettként tanítják az 1932–33-as borzalmakat. A szintén az államfő javaslatára készített, Az Emlékezés Nemzeti Könyvének összeállításakor közel egymillió áldozatot sikerült pontosan azonosítani. Juscsenko szerint „a bűnös kommunista rendszer mesterségesen, előre eltervelt módon idézte elő az óriási mértékű nincstelenséget, mert így akarta kiirtani az ukrán parasztságot, akik a totalitárius rezsimmel szembehelyezkedő nemzeti-felszabadító mozgalom élére állhattak volna”.
Közben Leonyid Gracs, a parlamenti képviselettel is rendelkező kommunista párt krími vezére a nemzeti megemlékezés ignorálására szólított fel. Szerinte az országos gyertyagyújtási kezdeményezés a valóságban a már egyébként is hűvös orosz–ukrán viszony további romlását, a két, eddig barátságban élő ősi szláv nép közötti feszültség szítását szolgálja. Ezzel szemben ukrán értelmiségiek egy csoportja nyilatkozatban tiltakozik Dmitrij Medvegyev orosz államfőnek a népirtás tényét elutasító merev álláspontja miatt. Viktor Juscsenko is határozott tiltakozását fejezte ki Medvegyev magatartása miatt.
