Ukrajna hosszú heteken át teljes politikai bizonytalanságban tengődött, ami csak súlyosbította a gazdasági válságot. Viktor Juscsenko államfő október elején ugyan feloszlatta a parlamentet és új választásokat írt ki, ám látva, hogy egyszerűen nincs pénz a lebonyolításra, az időközben az országba is begyűrűző krízis miatt meghatározatlan időre ismét felújította a törvényhozás munkáját.
Ám egy ideig ez sem oldott meg semmit, sőt a belpolitikai válság csak tetézte a pénzügyi krachot, mígnem némileg váratlanul a héten házelnöknek megválasztott Volodimir Litvin Tömbjével kiegészülve ismét koalícióra lépett egymással a 2004-es narancsos forradalom két utódpártja, a Julija Timosenko Tömb (BJUT) és a Mi Ukrajnánk–Népi Önvédelem (NU–NSZ).
Ez azért okozott meglepetést, mert sokáig, még a hét elején is nagykoalícióról szóltak a hírek. Néhány hírportál már a Régiók Pártja (PR) és a (BJUT) közti megállapodás szövegét is közölte. Parlamenti körökből kiszivárgott, egy ilyen szövetségnél Timosenko megtarthatta volna miniszterelnöki székét, viszont a kormány pénzügyi és gazdasági blokkját a régiósok vették volna át. Politológusok úgy vélekedtek, valószínűleg Timosenko kormányfő a régiósokkal való kacérkodással csupán rá akart ijeszteni egykori szövetségeséből mára riválissá lett Juscsenko elnökre. A jelekből ítélve ez sikerült neki. Az elnökhű Mi Ukrajnánk ugyanis különösebb feltétel nélkül tért vissza a koalícióba, csupán azt kérték, az egy év múlva esedékes elnökválasztásig már ne nyirbálják tovább az államfői jogköröket.
Közben a továbbra is ellenzékbe kényszerülő oroszbarát Régiók Pártja elnöke, Viktor Janukovics kijelentette: amennyiben száz napon belül az új koalíció nem tudja megnyugtatóan kezelni a gazdasági válság ukrajnai hatásait, pártja országos szintű megmozdulásokba kezd, melynek célja a kormány leváltása lesz.
