Elindultak a magyarországi pártok Erdélybe, ahol a magyar–román kettős állampolgárok támogatását kívánják elnyerni. Van, aki szavazatokra számít és van, akinek az is jól jönne, ha az Erdélyben élő magyar állampolgárok nem mennének el szavazni a jövő évi választásokon.
A Jobbik a Partiumnak nevezett Észak-Erdélyben korteskedett. „Mostantól kezdve a Magyarország határain kívül élő magyarok is beléphetnek a Jobbik Magyarországért Mozgalomba” – jelentette ki csütörtökön Szatmárnémetiben Szávay István, a párt nemzetpolitikai kabinetjének elnöke. Szávay István elmondta, hogy egyelőre még nem alakítanak pártszervezeteket Magyarország határain kívül, de a párt nyár elején tartandó kongresszusán módosítják a Jobbik alapszabályát, hogy „az formálisan is megteremtse az elcsatolt területeken élők képviseletének lehetőségét” a párt testületeiben.
„A Magyar Szocialista Párt számít az erdélyi magyarok szavazataira, de egyben realista is az esélyeit illetően” – fogalmazott Mesterházy Attila, a párt elnöke szerdán Kolozsvárott, ahol együttműködési megállapodást írt alá a Magyar Szocialista Párt Táncsics Mihály Alapítványa, és az RMDSZ egykori elnöke, Markó Béla által alapított Kós Károly Akadémia Alapítvány. A felek megállapodtak abban, hogy közös rendezvényeket, konferenciákat, találkozókat szerveznek, különös tekintettel az oktatás, a tudomány és a kultúra területére, támogatják a magyar kulturális élet kiválóságainak határon túli fellépéseit, és szorgalmazzák az Európai Parlamentben működő frakcióközi nemzeti kisebbségi csoport munkájának megismertetését.
Az RMDSZ és az MSZP közös Kárpát-medencei programról állapodott meg. Az MSZP szóvivője, Török Zsolt elmondta: szóbeli egyezség született arról, hogy a két fél saját pártcsaládjában próbálja előmozdítani a magyarság ügyeit. Az RMDSZ főtitkára, Kovács Péter elárulta: a két párt szakpolitikai kérdésekben megosztja tapasztalatait, átadják egymásnak a két párt műhelyeiben készült tanulmányokat.
Az Erdélyi Magyar Néppárt szerint az MSZP vezetőinek kolozsvári látogatása, valamint a Táncsics Alapítvány és a Kós Károly Akadémia Alapítvány közötti szerződés nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy „az RMDSZ-t jóhiszeműen támogató erdélyi magyar választópolgárok végre egyértelműen lássák, hogy mire fordítja a szövetség a tőlük kapott bizalmat”. Az EMNP hangsúlyozta: az RMDSZ azokkal vállalt közösséget, akik a 2004. december 5-ei magyarországi népszavazás előtt a szomszédos országokba szakadt magyarok kettős állampolgársága ellen kampányoltak.
Az EMNP korábban a Fidesszel kötött stratégiai partnerséget. Az együttműködés azonban nem hozta meg a mindkét oldalról elvárt eredményt: az EMNP a helyhatósági és parlamenti választásokon nem ért el értékelhető eredményt. A versenypárt RMDSZ pedig meggyengülve ugyan, de szinte mindent vitt a Székelyföldön és a Partiumban, elérte az 5 százalékos parlamenti küszöböt is. Az EMNP számára fontos üzenet lehet az, amit a Fidesz országgyűlési képviselője, Gulyás Gergely mondott a transindex.ro portálnak. Arra a kérdésre, hogy milyen szervezetekkel kíván együttműködni a magyar kormány a szavazás lebonyolításában, a fideszes politikus azt válaszolta: elsősorban közvetlenül a külhoni magyar állampolgárokkal kívánnak együttműködni. Ez a stratégiai partnerség gyengülését is jelezheti. A Fidesznek ugyanis Erdélyben szinte kizárólag olyan településeken kell kampányolnia, ahol a polgármester és a tanács többsége RMDSZ-es.
A Fidesz egyértelműen szavazatokat akar szerezni a Székelyföldön, akárcsak a Jobbik. Az MSZP-nek az is jó, ha a magyar–magyar acsarkodástól megcsömörlött erdélyi magyar választók nem mennek el szavazni.
